A multikat jobban pénzeljük

A kis- és középvállalkozások (kkv) helyett a nagy nemzetközi vállalatokat pénzeli a magyar kormány – panaszolják a magyar cégek régóta. A társaságiadó-bevételek tavalyi alakulásáról szóló, nemrég közzétett adatok alapján leszögezhető: teljes joggal. Lehetséges, hogy „multipártiságát” már a kormány is igyekszik véka alá rejteni, lapunk szakértői ugyanis arra figyeltek fel, hogy a tavalyi zárszámadásban a jelentős adókedvezmények kevesebb mint felét tüntették csak fel.

A gazdagabbak egyre gazdagabbak, a szegényebbek egyre szegényebbek lesznek – e mondás tökéletesen kifejezi a magyar gazdasági életben zajló folyamatokat. A tavalyi adóbevételek összesítése után az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nemrég tette közzé, hogy a száz legnyereségesebb magyarországi vállalat kaszszírozta be az összes adózás előtti nyereség 71 százalékát. Ez az arány tavaly még csak 50 százalék volt. Hasonló adatokat mutatott be egy tegnapi sajtóbeszélgetésen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK): tavaly az összes exportárbevétel 30 százaléka húsz magyarországi nagyvállalat zsebébe vándorolt, miközben a kkv-k részesedése az összes kivitelből alig haladja meg az egyharmadot. Az egy dolgozóra jutó árbevétel tekintetében a kkv-k nem érik el az uniós átlag negyedét, míg ez az arány 50 százalékos a nagyvállalatok körében. A hazai beszállítók aránya a zöldmezős multinacionális cégeknél csupán 5-10 százalékos.
A nemzetközi cégek teljesítményéhez jócskán hozzájárul a magyar kormány adópolitikája is. Az APEH kimutatása szerint az adókedvezmények tavalyi aránya a személyi jövedelemadó esetében 5-7 százalék volt, a társasági adónál viszont közel 25 százalék. Ami nem is lenne nagy baj, ha ez nem a multinacionális vállalatok zsebébe vándorolna. Az adóhatóság kimutatása szerint azonban míg a kkv-k kamatkedvezményére tavaly 2,4 milliárd forintot áldozott a magyar állam, a nagyberuházásokra közel 102 milliárd forintot. Ennek túlnyomó részét a tízmilliárd forintnál magasabb értékű termelést szolgáló beruházás utáni adókedvezmények teszik ki: 99 milliárd forintot. Legalábbis az APEH adatsorában, a kormány 2005-ről szóló beszámolójában ugyanis ilyen tételként csak 41 milliárd forint szerepel. Ezért az elfogadásra váró zárszámadási törvényben a társaságiadó-kedvezmények összege alig éri el a felét annak, amiről az APEH beszámol. Lapunk a pénzügyi tárcától is bekérte a tavalyi adókedvezmények összegét, lapzártánkig azonban nem teljesítették kérésünket.
A vállalkozások számára csalódás az is, hogy a kormány ígéretével szemben mégis sor kerül az adótörvények további módosítására idén ősszel. Változik a szolidaritási adó és a minimum-társaságiadó szabályozása, a jogszabályok ugyanis túl szigorúra sikeredtek, és néhány ponton uniós rendelkezéseket sértenek. Többek között gondot okoz, hogy az új passzusok nem ismerik a halasztott adófizetés lehetőségét a nem realizált nyereség után. Lapértesülések szerint a pénzügyi tárca tegnap tett pontot a jogszabálytervezet végére, ám lapunknak erről csak annyit árultak el a minisztériumban: adócsomag nem, kisebb adómódosítások azonban lehetnek a közeljövőben.
Pedig sokan feszülten várják, hogy mi lesz az „elvárt” adó sorsa, a tét ugyanis jóval nagyobb, mint elsőre tűnik. Szakértők szerint a minimum-társaságiadó olyan számítási módszert vezet be, amelynek hatására a cégek jövőre már nem vonhatják le az előző évek – gyakran beruházásokból eredő – veszteségét az adózás előtti eredményükből. Igaz, a pénzügyi tárcánál lapunk kérdésére megerősítették, hogy az „elvárt” adó nem írja felül a társaságiadó-alapot, vagyis az elhatárolás lehetősége megmarad. Többen azonban rámutattak: a vállalkozásoknak 2007-től amúgy sem éri meg elszámolni a korábbi veszteségeket, hiszen ha ezekkel lenullázzák társaságiadó-alapjukat, azonnal életbe lép az azonos mértékű minimumadó. Az már csak hab a tortán, hogy a közszolgáltató cégek csak akkor mentesülnek a helyi iparűzési adó megfizetése alól, ha veszteségesen működnek, és ezért társasági adót sem fizetnek.