Hírek szerint Diós Erzsébet tanácselnök, a Postabank-ügy bírája november 1-jével megválik a Fővárosi Bíróságtól, s a nemrégiben létrehozott bírói akadémia tanára lesz. Az ismert büntetőjogász a múlt héten zárta le első fokon Szabadi Béla hat éve tartó perének egyik vonulatát. A másik részt elkülönítette, azt a jövőben másik bíró tárgyalja majd. A Princz-ügy ítéletének írásba foglalásával emiatt késlekedett.
Diós Erzsébet tanácsa még a nyári szünet előtt, július 11-én kihirdette, hogy Princz Gábor és hat társa nem követte el a hűtlen kezelés bűntettét. Az ítéletet hatvan napon belül, szeptember közepéig kellett volna leírnia. Komplikált ügyekben ennyi időt ad a büntetőeljárási törvény a szóban kihirdetett döntés rögzítésére. Minden más esetben 30 nap a határidő.
Az időpontok megtartása közérdek: a tisztességes eljárás nem tarthat az idők végezetéig. Emellett nem korrekt, hogy egyesekre rögtön lecsap a hatóság, mások ügyét pedig évekig intézi. S nem feledhető: mindig csak az előírt lépések megtétele után van mód a következők teljesítésére. A résztvevőknek például a bűnper tárgyalásán nyilatkozniuk kell: fellebbeznek-e, esetleg három nap gondolkodási időt kérnek. Princz Gábor és társai természetesen tudomásul vették a felmentő ítéletet. Az ügyész azonban perorvoslattal élt. Sódor István fellebbviteli főügyész lapunknak elmondta, az első fokú ítélet kézhezvétele után döntik el, fenntartják-e a tárgyaló ügyész fellebbezését, illetve milyen tartalommal teszik ezt.
Noha a főügyészség vissza is vonhatja a tárgyaláson bejelentett perorvoslatot, erre ebben az ügyben aligha lehet számítani. Felmentő ítélet tudomásulvételére ugyanis vitatott ügyekben ritkán akad példa. Utoljára Palotás János 1997-es adócsalási perében történt ez meg. A tárgyaló ügyész a három vádpont közül egyben elejtette a vádat, a másikban felmentést kért, a harmadikban pedig, noha eredetileg a vádlott elmarasztalását indítványozta, az ítélethirdetés után tudomásul vette a felmentést. A döntés így jogerőre emelkedett. Bócz Endre akkori fővárosi főügyész fegyelmi eljárást indított a vád képviselője ellen. A konzekvenciákat végül csak azért nem vonták le, mert az ügyész kilépett a szervezet kötelékéből.
A Postabank-perben a bank 1995–97 közötti gazdálkodását vizsgálták. A nyomozás 1998-ban kezdődött, az ügyészség 2003 nyarán nyújtotta be a vádiratot. A Fővárosi Bíróság 2004 októberében kezdte meg a tárgyalások sorát. Ennek lezárásakor, ez év július elején a vád képviselője arra hivatkozva indítványozta felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, hogy a bűncselekmény elkövetése, vagyis 1997 óta csaknem tíz év telt el. Az ügyész ezzel voltaképpen két év szabadságvesztést javasolt az öttől tíz évig tartó börtönnel büntethető ügyben, hiszen két évnél hoszszabb büntetés végrehajtását nem lehet felfüggeszteni. Az időmúlás viszont enyhítő körülmény, hiszen a vádlott ilyenkor általában önhibáján kívül áll büntetőeljárás hatálya alatt.
A nagy gazdasági ügyek átfutási ideje Budapesten nem egy-két esztendő. A Tocsik-ügy például hét évig tartott, igaz, a bírói eljárást az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése miatt meg kellett ismételni. Az első fokú döntést 1999. február 8-án Diós Erzsébet tanácsa hozta meg. Másodszor egy másik bíró ítélkezett az FB-n: ő hónapkig nem foglalta írásba 2002. március 18-án kihirdetett határozatát. Miután ez nyilvánosságra került, a bíró és felettese ellen fegyelmi eljárást indítottak.
Most némiképp más a helyzet. Az Országgyűlés a múlt év végén megszavazta azt a rendelkezést, amely szerint a felek a felettes bíróságnál kifogást tehetnek, ha mulaszt az ügyüket intéző bíró. Ez a szabály aligha old meg bármit is – legfeljebb tovább késlelteti az ügyintézést. Szakmai megítélés szerint ugyanis a gond az, hogy a Fővárosi Bíróságon az ügyek számához és bonyolultságához képest kevés a büntetőbíró. Legalább két további elsőfokú tanácsra lenne szükség. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács többször vizsgálódott az ügyben. A pénzszűke azonban mindeddig megakadályozta a létszám növelését, a megyéktől pedig nem sikerült státusokat átcsoportosítani.
A Princz-ügy sorsa a Fővárosi Ítélőtábla kezében lesz – ha felterjesztik hozzá az írásba foglalt felmentő ítéletet. Kérdés, hogy most is homlokegyenest ellentétes döntés születik-e, mint korábban ez nemegyszer előfordult. A Legfelsőbb Bíróság (LB) a Tocsik-ügyben hanyag kezelésért elítélte az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjait, mert megszavazták a jogásznő 804 milliós sikerdíját. Diós Erzsébet korábban felmentette őket. Az LB felmentette Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt, az MSZP és az SZDSZ holdudvarához sorolt személyeket. Az FB büntetőtanácsa eredetileg mindkettőjüket elítélte. Hasonló volt a megoldás az agrobankos Kunos Péter vesztegetési ügyében is: Diós Erzsébet tanácsa felmentette, az LB elmarasztalta a bankvezért.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
