Nem titkoltunk el semmit címmel tett közzé levelet a Népszabadság szombati számában Veres János, aki a tavaszi választások előtt és után közölt államháztartási adatok közötti – több mint 1100 milliárd forintos – eltérés okait magyarázta. Írásában a pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a Pénzügyminisztérium minden adatot időben hozott nyilvánosságra. Az idei 10,1 százalékos, rekordnagyságú államháztartási hiányra utalva Veres ugyanakkor elismerte: a hiánycélt többször elvétették, s a tervezettnél magasabb lett a deficit. A költségvetésről szóló beszámolási kötelezettség elmulasztásáért Veres az Orbán-kormány pénzügyminisztereit, Járai Zsigmondot és Varga Mihályt okolja levelében, azzal vádolva elődeit, hogy nem tettek közzé megfelelő tájékoztatást a későbbi éveket terhelő kötelezettségekről.
A levél kitér Veres egy idén júniusi nyilatkozatára is, „amikor kiderült, hogy az idei hiány magasabb lesz”. Mint ismert, ekkor arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem ismertették hamarabb a költségvetés helyzetét, a pénzügyminiszter azt válaszolta: ilyen jellegű felmérés azért nem készülhetett, mert veszélyt hordozott volna magában. A kijelentést Veres most azzal indokolta, hogy a választások előtt még csak két hónap adatait ismerték, s „az eltelt idő nem volt elegendő a döntések megalapozásához”.
Emlékezetes, a tavaszi választások előtt a kormány következetesen cáfolta a súlyos költségvetési problémákról és a várható megszorításokról szóló tájékoztatásokat. A Pénzügyminisztérium akkori államtitkára, Katona Tamás még májusban sem tartotta szükségesnek az éves államháztartási hiányra vonatkozó előirányzat módosítását, s arról tájékoztatott, hogy a költségvetésben előirányzott bevételek és kiadások teljesültek, s nincs szükség idén megszorításokra. A középső áfakulcs emeléséről szóló híreket februárban ugyancsak cáfolta a kormány: Batiz András akkori kormányszóvivő közleményében tudatta, hogy a kormány elképzelései között nem áfaemelés, hanem -csökkenés szerepel.
Kétszázmilliárdos zavargások? A Pénzügyminisztériumnak a jövő évi költségvetési kereteket ismertető anyaga szerint az elmúlt hetek politikai eseményei miatt jelentősen nőtt a befektetők hozamelvárása hazánkkal szemben. A közlemény szerint az elfogadott konvergenciaprogram pozitív hatásait jelentősen csökkentette, hogy az elmúlt hetekben olyan események történtek, amelyek a Magyarország eddigi politikai stabilitásáról kialakult képet negatívan befolyásolták, s esetenként utcai zavargásokra is sor került. A fentiek hatására a pénzügyi tárca megítélése szerint a következő négy évben összesen több mint 200 milliárd forinttal növekednek az államháztartás kamatkiadásai.
Az elmúlt egy hónap kötvény- és diszkontkincstárjegy-aukcióinak eredményei ezzel szemben azt mutatják, hogy a kibocsátott értékpapírok kamata október elejéig emelkedett, utána viszont jelentősen csökkent, s az éven túli lejáratok referenciaértékei ma alacsonyabb szinten vannak, mint a zavargások kezdetekor. Mindez azt jelenti, hogy a kockázat egy rövid kamatemelkedési időszakot követően fokozatosan kiárazódott.
A kamatkiadások pénzügyminisztériumi előrejelzése az idei költségvetésben is az egyik leggyengébb pontot képviselte: míg a költségvetési törvény az idei évre 822 milliárd forintot irányzott elő, addig a tényleges idei kiadás várhatóan 950 milliárd forintra rúg.
Erősödhet a tiltakozás. Jövő év elején, miután újabb jelentős hatósági áremelések következnek be, illetve a közszféra bérbefagyasztása miatt felerősödhetnek a tiltakozások, a néhány héttel ezelőttinél is komolyabb nyomásgyakorlással kell szembenézzen a magyar kormány – írja a magyar piacról szóló jelentésében az egyik legnagyobb nemzetközi befektetési bank. A Morgan Stanley szerint a koalíciós pártok ugyan elfogadják majd a konvergenciaprogrammal várhatóan összhangban lévő 2007-es költségvetést, ám a befektetőház elemzői aggályukat fejezik ki amiatt, hogy a jövő évi kiigazítás nagy része nem kiadáscsökkentésből, hanem bevételnövelésből áll. A portfolio.hu portál által közölt elemzés arra figyelmeztet, hogy a nemzetközi példák alapján a kiigazítás e formája csak kevés esetben vezetett tartós sikerre. A Morgan Stanley azt is kifogásolja, hogy a 2009-ig szóló egyensúlyjavító ígéretek „valószínűtlenül ambiciózusak”, miközben az éves alapú infláció a hivatalos előrejelzéshez képest jóval magasabb szinten, 9 százalék körül tetőzhet a jövő év elején.
Tovább nő a munkanélküliség. Csaknem valamennyi fontos makrogazdasági mutató tekintetében visszaesést vár 2007-re az ICEG EC gazdaságkutató intézet, amelynek legfrissebb jelentése a lakossági fogyasztás és a beruházások erőteljes fékeződése nyomán jövőre 2,2 százalékos GDP-bővülést prognosztizál. Az ICEG szerint a megszorító intézkedések negatív hatását a munkaerőpiacon is érezni lehet, a lendületét vesztő gazdaság ugyanis nem lesz képes felszívni a főleg a közszférából és az építőiparból kiáramló elbocsátottak nagy részét. Ennek nyomán az idei év végi 7,4 százalékról a munkanélküliség 8 százalék közelébe ugrik a jövő év végére.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
