Ha a közigazgatásban dolgozókat a politika maga alá gyűrheti, és politikai színvallásra kényszerítheti őket, az a rendszerváltás utáni demokratikus értékeket kérdőjelezi meg – nyilatkozta lapunknak Kolláth György. Az ismert alkotmányjogász mindezt annak kapcsán mondta, hogy a napokban beszámoltunk róla: Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyvében Gyurcsány Ferenc bevallja, 2002 előtt az államigazgatásban dolgozó köztisztviselők „meggyőzésével” akarták megbuktatni az Orbán-kormányt. Gyurcsány szó szerint úgy fogalmazott: „Az államigazgatásban dolgozó egyes köztisztviselők hajlandóságot mutatnak arra, hogy bizonyos háttéregyezség alapján készek lennének együttműködni a Fidesz-kormány leváltásában. Szükségesnek tartjuk, hogy MP (vélhetőleg Medgyessy Péter, akkori MSZP-s miniszterelnök-jelölt – a szerk.) megbízzon és felhatalmazzon valakit ezen egyezségek megkötésének előkészítésére.”
*
Kolláth György elmondta, hogy ő is megütközéssel olvasta a sajtóban az említett idézetet. Rámutatott, a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak politikailag semlegesnek kell lenniük, ezt a jogállásukat szabályozó 1992-es törvény is világosan kimondja. A köztisztviselők berángatása a politikai arénába tilos és helytelen – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Naivitás, a közjogban való járatlanság jellemzi azt, akinek ilyen megalapozatlan elképzelései vannak – nyilatkozta lapunknak a gyurcsányi vallomásról Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint aki vállalja köztisztviselői esküje megszegését és az ezzel járó büntetést, az „vagy nem normális, vagy nem köztisztviselő”. Ugyanakkor az is bűncselekményt követ el – hangsúlyozta –, aki esküje megszegésére kéri, vagy veszi rá a köztisztviselőt.
Kiszelly Zoltán politológus szerint mindenki használ ehhez hasonló eszközöket a politikában, ám egy jó politikus általában mélyen hallgat ezekről. Úgy vélte, ma Magyarországon a politikai hasznosság az első számú szempont a használható eszközök megítélésében, amelyeket a közmorál egészen addig el is fogad, amíg az ezeket alkalmazó politikai erő egyértelműen le nem bukik. Kiszelly Zoltán azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy nem véletlen kikotyogásról, hanem tudatos „csepegtetésről” van szó.
Ezzel szemben Ágh Attila politológusnak súlyos kétségei vannak afelől, hogy Gyurcsány Ferenc valóban így nyilatkozott volna, a miniszterelnök későbbi politikája és tettei ugyanis egyáltalán nem igazolták effajta eszközök használatát. A politológus szerint vélhetően nyomdai elírásról van szó, amit a miniszterelnök azért nem cáfolt, mert naponta több tucat más kérdéssel kell foglalkoznia. Hozzátette: ha a kormányfői idézet mégis helytálló, akkor az erkölcsileg teljesen elfogadhatatlan.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
