Bocsánatot kérő MNB

Ünnepélyes keretek között kér bocsánatot ma a Magyar Nemzeti Bank a kommunizmus áldozatául esett alkalmazottaitól. A jegybank az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából négy emlékpénzt is kibocsátott.

Egy esztendővel ezelőtt, 2005. október 20-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben adta hírül, hogy az 1956-os forradalom fél évszázados évfordulóján, azaz idén szeretne méltó módon megemlékezni egykori munkatársairól, akik 1945 és 1960 között politikai üldöztetést szenvedtek el. „A Magyar Nemzeti Bank átérzi a kommunizmus áldozatául esett alkalmazottainak sérelmeit, a joghátrányok súlyát és az intézmény szellemiségében, múltjában előidézett törést. Ezek az emberi méltóságot, egzisztenciát és a szabadságot sértő lépések a bank nevében vagy a bankhoz fűződő munkaviszony kapcsán születtek. A Magyar Nemzeti Bank tisztában van azzal, hogy a múlt nem maradhat lezáratlan, és az erkölcsi felelősséget vállalnia kell. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank nevében bocsánatot kér mindazoktól, akik szenvedő alanyai voltak a jogellenes intézkedéseknek” – állt a felhívásban. A jegybank arra kérte azon egykori kollégáit – vagy azok leszármazottait –, akik 1945 és 1960 között hátrányos megkülönböztetést szenvedtek, hogy jelentkezzenek az MNB-nél. E kérést azzal indokolták, hogy a címzettek segítségére, közreműködésére van szükség ahhoz, hogy a politikai üldöztetés áldozatait méltóképpen és az utókor számára is iránymutató módon kövessék meg.
A felhívásban foglaltakat a 168 Óra című hetilap és Fekete János is élesen bírálta, kétségbe vonva azok igazságtartalmát. (Fekete János a második világháborút követően évtizedekig a jegybanknál dolgozott vezető posztokon.) A kritizálók azonban csattanós választ kaptak azáltal, hogy több mint 160-an jelentkeztek a jegybanki közleményre, miközben lapunk is nyilvánosságra hozott részleteket egykor meghurcolt nemzeti bankos munkatársak visszaemlékezéseiből. E dokumentumok és tényeket igazoló hivatalos papírok az MNB archívumában vagy a hadtörténeti múzeum levéltárában bárki számára hozzáférhetők.
Az egy évvel ezelőtti ígéretéhez híven a jegybank ma ünnepélyes keretek között kér hivatalosan bocsánatot a kommunizmus élő üldözötteitől, illetve az elhunytak hozzátartozóitól. Az ünnepségen Ladányi Frigyesné is részt vesz, aki nemzeti bankos tisztviselő férjével segített 1944–45-ben a jegybank aranykészletének kimenekítésében. Ezt követően a család a hazai kedvezőtlen hírek hatására Angliába emigrált, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Ladányi Frigyesné Katalin kérésére jó néhány, 1945 után meghurcolt, elbocsátott nemzeti bankos munkatárs megírta és eljuttatta neki viszszaemlékezéseit, ami nem is volt mindig veszélytelen.
Az MNB az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára szerdán kibocsátott két emlékpénzt is, további kettőt pedig ma jelentetett meg. A százezer forint névértékű aranyérme ötezer példányban, az ötezer forint névértékű ezüstérme pedig tízezer példányban készült. Mindkét emlékérme szélén köriratban a „Magyar forradalom és szabadságharc – 1956” felirat olvasható. Ma jelent meg az 500 forintos forgalmi bankjegy emlékváltozata 15 millió példányban, s az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata kétmillió példányban. Az első oldaluk olyan, mint a megszokott forgalmi pénzeké, a hátsó oldalukon azonban az Országház épületének a Duna felőli képe látható, az előtérben lyukas nemzetiszínű zászlóval. Az 50 forintos forgalmi érmékkel és az 500 forintos bankjegyekkel a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során is találkozhat majd.