Gyakorlatilag nem reagált a piac a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sorozatban negyedik keddi kamatemelésére. Az immár nyolcszázalékosra emelt szint ugyanakkor azt jelenti, hogy a régióban hazánkban a legmagasabb a jegybanki alapkamat. Ez a tény pedig csillapítja a befektetők aggodalmát. A közép-európai országokban alkalmazott irányadó alapkamatok átlagánál közel kétszer magasabb a hazai kamatszint, ami arra volt elegendő, hogy megállítsa a forinteladási hullámot, és forinterősödést generáljon. Ez év végéig, az infláció alakulásától függően, az MNB várhatóan még egy-két negyedszázalékos kamatemelést hajt végre, amivel az irányadó kamat 8,5 százalékra emelkedhet – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mint mondta, a kamatemelés mértékére vonatkozó előrejelzés képlékeny, hogy nem lehet pontosan látni az inflációt, mivel például a jelenlegi forintárfolyam az előre jelzett 8,6 százalékos inflációs csúcsot 8,4 százalékra javíthatja.
Hozzátette: ez nem jelentős javulás, de elegendő lehet arra, hogy kimozdítsa a jegybankot a kényszerpályáról. Úgy tűnik – tette hozzá –, a befektetők kezdenek hinni a jövő évi költségvetési törvény tarthatóságában, ami rövid távon nyugtatóan hat, de továbbra is bizonytalanság uralkodik a reformintézkedésekkel kapcsolatban. Tegnap a magyar fizetőeszköz árfolyama alig változott a devizapiacon, az eurót 263 forinton jegyezték.
Von der Leyen tekintélyuralmi rendszert épített ki
