Egyre nő az Európai Unió energiafüggősége

Az EU energiaimportja 4,5 százalékkal növekedett tavaly 2004-hez képest – derül ki egy építőanyagokat gyártó német cég nemrégiben közzétett felméréséből. Teljes energiafelhasználásunk negyven százalékát lakóépületek hűtésére és fűtésére használjuk. Egy négyzetméter lakás befűtésére idehaza háromszor annyi energiát használunk el, mint a régi uniós országok átlagban.

Változatlan energiaigény mellett az Európai Unió saját energiatermelése visszaesett 2005-ben. Ebből adódóan az energiamérleg megváltozott, és a tagállamok 4,5 százalékkal több energiát voltak kénytelenek külső forrásból, azaz importból beszerezni tavaly, mint egy évvel korábban. A megdöbbentő adatokat az EU hivatalos statisztikáinak felhasználásával egy német hátterű, építőanyag-gyártással foglalkozó cég, a Knauf Insulation hozta nyilvánosságra. Felmérésük szerint az unió tavaly energiafogyasztásának 56 százalékát volt kénytelen harmadik országból fedezni. Ez a ráta tíz évvel korábban még csupán 44 százalékos volt. Az adatok azt mutatják, hogy 2005-ben minden energiahordozó termelése csökkent az EU-ban 2004-hez képest. Kőolajból kilenc, földgázból 5,8, szénből pedig 5,7 százalékkal bányásztak kevesebbet, mint egy évvel korábban, a nukleáris energiatermelés pedig 1,3 százalékkal esett vissza. Az energiaimport nagyrészt olajból és földgázból származott, az előbbi az EU nettó importjának 60, utóbbi pedig 25 százalékát tette ki. Ez 2,9 százalékos növekedést jelent a 2004-es év olajimportjához képest, míg a gázimport 9,2 százalékkal nőtt.
A leginkább importfüggő országok azok, melyek egyáltalán nem, vagy csak kevés energiaforrással rendelkeznek. A rangsort a száz százalékban behozatalra szoruló Ciprus vezeti. A szigetországot Portugália követi 99,4 százalékos importfüggőséggel, majd Luxemburg (99 százalék), Lettország (94 százalék) és Írország (90,2 százalék) következik a sorban. A legkevésbé importfüggő tagállam az Egyesült Királyság 13 százalékkal. Második helyen Lengyelország, a harmadikon Észtország, a negyediken pedig Csehország áll. Az egyetlen ország, amelyik több energiát termel, mint amennyit felhasznál, az Dánia. A folyamatot szakemberek szerint csak egységes uniós energiapolitika kialakításával lehet megállítani.
Az adatokból kiderül, hogy a legnagyobb energiaimport-növekedést Magyarország produkálta tavaly. Ennek nyilvánvalóan a kevéssé hatékony, pazarló felhasználás lehet az oka. A társaság szerint ugyanis a világon a legtöbb energiát – a teljes fogyasztás negyven százalékát – nem a közlekedésre vagy az ipari termelésre fordítjuk, hanem az épületek melegítésére és hűtésére. Magyarországon viszont csaknem háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóterület egyéves fűtésére, mint az EU-15 országok átlagában. Egy átlagos lakóházra vonatkozó, jó minőségű, szakszerűen elvégzett szigetelés költsége – a jelenlegi gázárakon számolva – 2,73 év alatt térül meg. A problémát tehát a megfelelő minőségű nyílászárók beépítésével és persze az utólagos hőszigeteléssel lehetne orvosolni
– az már más kérdés, hogy az utóbbi években erre alig jut állami támogatás.