A központi erdélyi ünnepséget a hét végén Kolozsváron tartották, emellett Nagyszalontától Kézdivásárhelyig, Máramarosszigettől Temesvárig előadás-sorozattal, kiállítással, fáklyás felvonulással emlékeztek meg a forradalmi eseményekről. Sepsiszentgyörgyön emlékműavatással tisztelegtek az ’56-os események magyarországi, erdélyi, valamint háromszéki áldozatainak szabadságszeretete előtt, és ugyancsak a szabadságharc nyomán börtönbe vetett mintegy 1500 erdélyi ’56-os emlékét őrzi az Erdélyi Unitárius Egyház kolozsvári püspökségén leleplezett emléktábla is. Csíkszeredában – amelynek egyik központi utcájában 56 vadgesztenyefát ültettek a napokban – a Magyar Köztársaság főkonzulátusa előtti téren tegnap leleplezték az Ercsey Ferenc helyi képzőművész által készített ’56-os emlékművet.
Dél-Szlovákia-szerte a magyarok lakta településeken a helyi önkormányzatok és a Csemadok alapszervezetei kulturális ünnepségeket, fáklyás meneteket szerveztek, de több helyen konferenciákat, beszélgetéseket is tartottak, amelyeken legtöbbször az ’56-os események hősei tartottak előadást, beszámolót. Kiemelkedő eseménynek bizonyult a Kassai Thália Színház bemutatója, Görgey Gábor Galopp a Vérmezőn című drámáját vitték színre a színészek. Dunaszerdahelyen szobrot avattak az évforduló kapcsán, Révkomáromban pedig orgonahangverseny volt a Szent András-templomban, majd a Duna Menti Magyar Kultúra Múzeumában tartottak előadást az ’56-os eseményekről. Párkányban nemcsak a magyar, hanem a lengyel események is az előadások részét képezték, a két nemzeti megmozdulást együtt tárgyalva mondták ki az előadók a ma már világszerte ismert tényt, hogy a két esemény alapjaiban rengette meg a kommunista rendszert, a szovjet hatalmat, s tett tanúságot a közép-európai népek szabadságvágyáról. A somorjai Fórum Intézet Pozsonyban kétnapos tudományos konferenciát szervezett az ’56-os forradalom évfordulóján, amely azért volt különösen értékes, mert a történészek első alkalommal tekintették át, miként viszonyult a csehszlovák hatalom a magyar forradalomhoz, miként érte el, hogy bár az eseményeknek nagy visszhangja volt a cseh és a szlovák értelmiségiek és a magyarok körében, tömeges megmozdulásokra azonban nem kerülhetett sor, mert könyörtelenül elnyomtak minden megmozdulást, még a szimpátia kinyilvánítását is.
Ünnepi rendezvényekkel, tanácskozásokkal, diákvetélkedőkkel, alkalmi kiadványokkal, filmalkotásokkal, kiállításokkal és más kulturális rendezvényekkel emlékeztek meg a délvidéki magyarok a forradalom és szabadságharc fél évszázados jubileumáról. A központi ünnepség Szabadkán volt, a péntek esti rendezvényen Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet, majd Nagy Ferenc szabadkai főkonzul átnyújtotta a Szabadság hőse emlékérmet tíz vajdaságinak. Ezt megelőzően Palicson Szili Katalin házelnök részvételével emlékeztek a megtorlás elől ide menekült forradalmárokra. Kasza József, a Vajdasági Szövetség elnöke beszélt a magyar nép szabadságszeretetéről. Emlékeztetett rá, hogy a forradalom leverése után húszezer magyar lelt menedékre Jugoszláviában, s kétezer itt otthonra is talált. Predrag Markovics szerb parlamenti elnök a kölcsönös segítségről beszélt. A magyarok tíz éven át segítettek minket, mondta Markovics a balkáni háborúk időszakára és Milosevics uralmára utalva. Az újvidéki és szabadkai tanácskozáson a meghívott anyaországi és Kárpát-medencei magyar előadók mellett a vajdaságiak az itteniek ’56-os részvételét és a menekültek fogadását dolgozták fel.
origo.hu
Horváth Csaba néha „unalomból” találkozott a zuglói parkolás főnökével, de tagadja a kenőpénz átvételét
