Egy évvel ezelőtt, október 27-én halt meg áramütéstől az a két fiatal fiú, aki aznap éjjel a rendőrök elől egy transzformátorba menekült. Haláluk következtében robbant ki először Párizs külvárosaiban, majd a többi nagyváros külterületén a fiatalok „lázadása”, amely során 21 éjszakán keresztül mintegy tízezer autót gyújtottak fel. Az országban szükségállapotot hirdettek ki, több, bevándorlók által lakott városban kijárási tilalmat rendeltek el, és megtiltották, hogy három vagy több fiatal egy csoportban gyülekezzen. Személyi sérülés előfordult, elsősorban a rendőrök és a tűzoltók körében, de a rombolók célja nem a személyek elleni erőszak volt, hanem autókat, iskolákat és gyárakat gyújtottak fel.
Az autók gyújtogatása nem volt új dolog az ország számára, „békés” időben is éjszakánként mintegy 50 autó ég országszerte. Egy évvel az események után azonban megváltozni látszik a gyújtogatók szervezettsége és módszere. Az utóbbi héten a külvárosi éjszakai buszjáratok váltak a célpontjukká oly módon, hogy öt-hat fiatal megállásra kényszerít egy buszt, majd az utasokat és a sofőrt fenyegetések közepette leszállítják, égő folyadékot locsolnak szét, felgyújtják a járművet, és elmenekülnek. Szombat éjjel Marseille külvárosában egy fiatal nő súlyos égési sérüléseket szenvedett ilyen támadás során. A múlt héten hét busz vált a lángok martalékává, és azok egy részét olyan városokban támadták meg, amelyek egy évvel ezelőtt nem váltak az erőszak színhelyévé. Így az ott lakók meg vannak győződve róla, hogy nem helyi fiatalok követték el a gyújtogatásokat, hanem más szervezett csoportok.
Az egy évvel ezelőtti események elégedetlen és sérülékeny ifjúság elkeseredettségét hozták felszínre. A nagyvárosok „érzékenynek” mondott külterületein a fiatalok munkanélkülisége akár a duplája is lehet az országosnak, és még az ezeken a területeken működő cégek is sokszor inkább messzebbről hívják a munkaerőt, mint hogy az ott élő egykori bevándorlók gyermekeit foglalkoztassák. A szelekció általában már az első interjú előtt megtörténik a lakcím, valamint a név alapján: az afrikai vagy arabnak hangzó nevű jelentkezőket, valamint azokat, akik bizonyos külvárosokban laknak, nem hívják be elbeszélgetésre. Erre orvosságot nyújtva a kormány egyik ígérete egy évvel ezelőtt az anonim önéletrajz bevezetése volt, amely azonban azóta sem valósult meg, legfeljebb „kísérleti fázisban” van. Párizs ugyanis nem látja értelmét ilyen intézkedésnek, hiszen a „République-ben” mindenki egyenlő, nincsenek kisebbségek, nincsenek értékesebb és kevésbé értékes állampolgárok. Ennek azonban az ellentettje valósul meg ezekkel a fiatalokkal szemben, és nemcsak októberben, hanem egész évben.
origo.hu
A legtöbben csak 4 pontig jutnak – Ön mennyire ismeri Magyarországot?
