Az év eleje óta a munkahelyi vendéglátás egyértelműen komoly gyengülés jeleit mutatja, a kereskedelmi vendéglátó szolgáltatás pedig májusra stagnálásközeli állapotba került. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai arra világítanak rá, hogy a piacon van összefüggés az átlagon felüli áremelkedés és a szektor volumencsökkenése között.
Fotó: Kállai Márton
Ebben az évben ugyanis a vendéglátóipar áremelkedése január és június között gyorsuló ütemet mutatott, a legkisebb áremelkedés januárban volt (7,4 százalék) a legnagyobbat eddig júniusban (9 százalék) mérte a statisztikai hivatal.
A szektort annak idején a járvány miatti lezárások tépázták meg, a nyitás utáni időszakban nagyon gyorsan visszazárkóztak a talpon maradt cégek, de a vesszőfutásuk azóta is tart. A piac szereplőinek előbb a szó szerint drasztikusan megemelkedett energiaárakkal, majd az alapanyagárak növekedésével és végül az egyre magasabb munkaerőköltségekkel kellett megbirkózniuk. Ugyanakkor a piac kíméletlen, és a szolgáltató szektor azon részéhez tartozik a vendéglátás, amelyet a fogyasztók nagyon gyorsan helyettesítenek mással – például otthonról hozott ebéddel vagy otthoni főzéssel –, ha úgy érzik, magasak az árak. A KSH adatsora szerint most ezt történt az első fél évben.
A vendéglátóipar rendkívül sérülékeny, ha a magas árak miatt néhány héten keresztül elmarad a várt bevétel, könnyen megbillenhet egy-egy hely pénzügyi egyensúlya, és szinte azonnal lehúzhatja a rolót. Az idei adatok szerint a munkahelyi vendéglátás van a legnagyobb slamasztikában, ugyanis például februárban tíz százalékkal kevesebb ételt adtak el, mint egy évvel korábban. Sajnos ugyanez (vélhetően a húsvét hatása miatt) áprilisban is megismétlődött. Ám mivel általában a húsvét miatt két hónapot kell egyszerre nézni (a márciust és az áprilist) úgy 11 százalék ebben az időszakban a visszaesés az eladott ételek mennyiségében. Hozzá kell tenni persze, hogy a kereskedelmi vendéglátás ebben a két hónapban három százalékkal nőtt. Ám ezzel nagyjából el is fogyott a lendület, ugyanis májusban már 0,3 százalékkal csökkent a forgalom. Februárban két százalék volt az eladásban csökkenés, vagyis a négy számolt hónap alatt kevesebb mint egy százalékra olvadt a növekedés. A kereskedelmi vendéglátás csak januárban tudott tartalékokat képezni, vélhetően ez tartja őket életben, ugyanis ekkor négy százalékkal nőtt a volumen.
A kereskedelmi vendéglátásnak hagyományosan jót tesz a január, bizonyára az erős turisztikai forgalom miatt.
A KSH adatai szerint ezzel együtt a teljes vendéglátó szektor január–május között 0,2 százalékos pluszban volt, ami az elemzők szerint inkább stagnálást jelent, mint erősödést.
A problémára az adatok most figyelmeztetnek, de meg kell várni a júniusi eladási számokat. Ebben az időszakban ér véget a munkahelyi étkeztetési szezon, cserébe belép a turisztika. Ugyanakkor a KSH adatai szerint júniusban a vendéglátás kilencszázalékos áremelkedést hajtott végre, ami nagyon rossz ómennek tűnik (legalábbis az eddig ismert forgalmi adatsorok tükrében) az eladásokra nézve. Azaz: a fogyasztók, vagyis a keresleti piac úgy értékeli, hogy a vendéglátás túlárazottá vált, így igyekszik kikerülni, vagy a minimálisra csökkenteni a szolgáltatás igénybevételét. Ennek viszont a élelmiszer-kereskedelem örülhet, ráadásul ott az adatok is azt mutatják, hogy a lassuló árnövekedés gyorsuló forgalomnövekedéssel párosul.
Az élelmiszereknél a két árfelhajtó termékcsoport (az ugyancsak könnyen kiváltható) alkoholos és az alkoholmentes italok.
Utóbbinak például még a vendéglátósokénál is jobban nőtt az árszintje, amely középtávon a forgalom lassulását hozhatja. Ez azért probléma, mert az élelmiszerszegmensen belül ez a termékcsoport mutatta évek óta a legdinamikusabb eladásokat és egyben ez a szegmens volt a leginnovatívabb is.
