A bolygó hollandi Richard Wagner romantikus operája, amely a norvég fjordoknál játszódik. Történetének alapja egy XVII. századi tengerészlegenda. Az elátkozott hollandi, aki csupán hétévente egyszer léphet a szárazföldre, arra van ítélve, hogy addig járja a tengert, amíg meg nem találja a neki örök hűséget fogadó hitvesét. A végletes asszonyi önfeláldozás és a sorsának roppant terhét hordozó férfi találkozása szétfeszíti a német romantikus opera korábbi kereteit. Ez az első Wagner-opera, amely előrevetíti a későbbi művek fő elemeit: a vezérmotívumokat, a megváltást és a „Gesamtkunstwerk”-et, vagyis az összművészeti alkotást.
A bolygó hollandi a Kőfejtőben
Philipp M. Krenn rendező csapatával vizuális élménnyé varázsolja a komor hangulatú sorsdrámát. A színpadképben Momme Hinrichs, míg a jelmeztervezésben Eva Dessecker segíti. A színpadkép a szeles norvég tenger hullámait is megzabolázó zord fjordokhoz repíti a nézőt. Segítségükre van ebben Roland Horvath videóművész, akinek vetített képes aláfestései misztikus, tomboló tengeri tájjá alakítják a kősziklákat.
Elvarázsol minket a szinte a semmiből előtűnő, érzékelhetően hosszú utat maga mögött tudó, titokzatos hajó megjelenése, Daland szirten álló, átalakítható háza és a természeti erőket, a hullámokat és a lángokat virtuálisan bemutató látványelemek lenyűgöző összessége is.
Az osztrák fénytervező, Paul Grilj gondoskodik a fénytechnikáról, míg a látványos akciójelenetekért Ran Arthur Braun felel. A Wagner-operák tapasztalt, fiatal előadókból álló nemzetközi együttesét Patrick Lange karmester dirigálja, zenei vezetése alatt a zenemű szenvedélyesen és drámai erővel csendül fel. Az előző évekhez hasonlóan a magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar az operaelőadások rezidens zenekara. Kíséretükkel hallhatjuk többek között Senta vágyakozó balladáját vagy a matrózok kórusát. A Philharmonia Chor Wien együttesét Walter Zeh tanította be.
A hosszú nyitány az opera főbb témáit vonultatja fel, mintegy keresztmetszetét adva a történetnek. A hollandi kvárt-kvint-motívuma a legjellegzetesebb, amelyhez hasonló sok hajós film zenéjében is fellelhető.
A zeneműben az erő, a harag és kétségbeesés mellett jelen van a vágyakozás, a romantika és a szerelem, mindez egy kis humorral fűszerezve.
Az operát hármas szereposztásban láthatjuk a nyáron. A premieren a megváltásban reménykedő Hollandi szerepében korunk ünnepelt baritonja, a grúz származású George Gagnidze lépett fel; a naphosszat az örök vándorlásra ítélt hajósról ábrándozó Senta-t a norvég Elisabeth Teige alakította; Erik, a vadász szerepébe az amerikai AJ Glueckert bújt, Dallandot Liang Li alakította. Daniel Serafin, az Opera a Kőfejtőben intendánsa véleményével mindannyian egyetérthetünk:
Richard Wagner zenéje páratlan érzelmi erővel és mélységgel bír, pont emiatt ér el különleges hatást egy olyan helyszínen, mint a Kőfejtő. A bolygó hollandiban a mély érzelmek Wagner drámai hangzásvilágában köszönnek vissza: misztikus hangulat, reménytelen vágyakozás, monumentális zenekari részletek és szenvedélyesen hömpölygő dallamok.
Ennek a muzsikának egyszerűen térre, levegőre, atmoszférára van szüksége, mindezek a tulajdonságok adottak a Kőfejtő színpadán. Egészen egyedülálló élményként fogadja be Wagner zenei világát a Kőfejtő archaikus kulisszája, egy más világba repítve közönségét – hangsúlyozza az intendáns.
Július 12-én, 26-án, augusztus 9-én és 23-án Sopronból shuttle-buszt indítanak az előadásokra.
