Az elátkozott tengerésznek és kísértethajójának hátborzongató története évszázadokon keresztül tartotta rettegésben a matrózokat. A misztikus mese számos művészt is megihletett, köztük Richard Wagnert. De ki is ez a bolygó hollandi? A legenda szerint egy Van Staaten nevű, istentelen életmódja miatt elátkozott holland hajóskapitány arra kárhoztatott, hogy állandóan a tengeren bolyongjon. Sosem szállhat végleg partra, hogy megnyugvást találjon. Az átok alól csak egy lány halálig tartó hű szerelme oldhatja fel. A legenda a mai napig él a misztikumra fogékonyabb tengerészek között. A kísértethajó megjelenése a babona szerint rossz ómen, közelgő szerencsétlenség előjele a vele találkozók számára.
A bolygó hollandi sajtótájékoztatóján
A sajtótájékoztatón először Ottrubay István, az Esterházy-alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Daniel Serafin, az Opera a kőfejtőben intendánsa kapott szót:
Wagner minden valószínűség szerint Heinrich Heinének köszönhetően figyelt fel a mondára, és több hónapos angliai utazása során megtapasztalhatta a különleges hangulatú tengeri hajózás élményét is. Meggyőződésem, hogy a közönségünket ez alkalommal is meghódítja majd ez a hátborzongatóan romantikus történet – nyilatkozta az intendáns.
Momme Hinrichs színpadkép- és látványtervező munkái arról híresek, hogy bennük tökéletes egységet alkot a színpadkép és a vetítés, így mindig egy olyan összművészeti alkotás jöhet létre, amely teljesen harmonizál a muzsikával és a színpadi cselekvéssel. – Régóta vágyaim között szerepelt a szentmargitbányai kőfejtőben dolgozni, ide színpadképet tervezni. Gyerekkoromban A bolygó hollandi volt a második operaélményem, és máig ez az egyik kedvenc operám. A kőfejtőt a zord norvég – a tenger hullámait is megzabolázó – fjordokra kell formáznunk. Emellett áll majd a színpadon egy, a látványos jeleneteknek izgalmas teret biztosító, átalakítható ház, és egy hajó is beúszik a képbe – részletezte Momme Hinrichs a terveket. A Wagner-operák területén is jártas Philipp M. Krenn, a darab rendezője így nyilatkozott:
– Számomra a kőfejtő és a darab ideális párosítás. A mű a maga teljességében lenyűgöző, hiszen az erő, a harag és kétségbeesés mellett jelen van benne a vágyakozás, a romantika és a szerelem, mindez egy kis humorral fűszerezve – mondta, majd így folytatta: – Operarendezőnek tartom magam, ezért nálam az első helyen az előadóművészek állnak, a megszülető produkció mindannyiunk közös alkotása. Nagyon fontos, hogy a kórus a színpadon jelen legyen, és az is, hogy minden egyes énekesnél lássam, mire képes a hangja – tette hozzá.
A Wagner-operák tapasztalt és feltörekvő fiatal előadóiból álló nemzetközi együttest a tapasztalt Wagner-karmester, Patrick Lange dirigálja majd, aki először lép fel a szentmargitbányai kőfejtőben.
A magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar lesz a következő évben is az opera-előadások rezidens zenekara, az ő kíséretükkel csendül fel többek között Senta vágyakozó balladája vagy a matrózok kórusa.
A Philharmonia Chor Wien együttesét a korábbi években már sokszor bizonyító Walter Zeh tanítja be, a pompás jelmezekért Eva Dessecker jelmeztervező felel. A naphosszat az örök vándorlásra ítélt hajósról ábrándozó Sentát három szereposztásban a norvég Elisabeth Teige, a dél-afrikai Johanni van Oostrum és a müncheni Johanna Will alakítja. A megváltásban reménykedő hollandi szerepét korunk ünnepelt baritonjai, a grúz származású Georg Ganidze, az amerikai James Rutherford és a finn Tommi Hakala formálják meg. A kormányos szerepében Jinxu Xiaohu (Nabucco, Ismaele, 2022) és Brian Michael Moore (Carmen, Don José, 2023) térnek vissza a szentmargitbányai kőfejtő színpadára.
