– Sebestyén Józsefet akarata ellenére besorozták, majd agyonverték, mert nem akart részt venni egy olyan háborúban, amelyhez semmi köze nem volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a brutálisan megkínzott negyvenöt éves kárpátaljai férfi halála kapcsán, aki utolsó levelében ezt írta: „Sok más emberrel egy erdőbe vittek, ott verni kezdtek. Az ütések főként fejre és testre irányultak. A verés hatására írtam alá. Azt mondták, ha nem írok alá valamit, »nullára« visznek.”
Mint a hitleri végórákban, Zelenszkij is válogatás nélkül mindenkit a frontra vitet, és csak a koporsók érkeznek haza. A hazáért kellene meghalniuk? Dehogy! A hazardőr Zelenszkijért.
Aki a hazájáért harcol, nem menekül a toborzótisztek elől.
Klapka György, Komárom várparancsnoka kicsapott embereivel az ötven kilométerre fekvő Győrig, s onnét ötezer, a hazáért halni kész újonccal tért vissza. Hogyan írja versében a nemzetőrnek álló Arany János? „Nem kerestek engemet kötéllel; / Zászló alá magam csaptam én fel: / Szülőanyám, te szép Magyarország, / Hogyne lennék holtig igaz hozzád! / (…) Olyan marsra lábam se billentem, / Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem: / De a szabadságért, ha egy íznyi, / Talpon állok mindhalálig víni.”
A hazáért vagy egy hazardőrért – nem mindegy.