Kivonulás a cégekből

Várhatóan a jövő héten kerül az Országgyűlés plenáris ülése elé az a törvényjavaslat, amely az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény – közkeletű nevén az aranyrészvény – megszüntetéséről rendelkezik. Ha az uniós nyomásra megfogalmazott javaslatot a parlament elfogadja, az állam lemondhat a korábban eladott nagyvállalatokban ma még meglévő gazdasági befolyásáról.

Törzsrészvénnyé alakulnak át az aranyrészvények – egy mondatban így lehetne összefoglalni az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. A módosítás, amit tegnap tárgyalt az Országgyűlés gazdasági bizottsága, csaknem háromtucatnyi cég irányításából vonja ki az államot. Köztük van például a Mol, a Magyar Telekom, az OTP Bank, több erőmű, valamint az összes áram- és gázszolgáltató. Ezeket a társaságokat az állam korábban részben vagy teljes egészében eladta, de a megtartott aranyrészvény révén ma még beleszólhat bizonyos gazdasági döntésekbe. Az aranyrészvényes hozzájárulása nélkül például nem jöhet szóba a társaság eladása, a tőkeemelés vagy a tőkeleszállítás, magyarul: az állam komoly irányítási lehetőséget tudhat magáénak – többségi tulajdonrész nélkül.
Az aranyrészvény intézményétől Brüsszel nyomására kell megválni. Az Európai Bizottság ugyanis úgy találta, hogy a tulajdonrésztől független extra állami jogok ellentétesek a közösség versenyszabályaival, akadályozzák a szabad tőkeáramlást. A biztottság október huszadikáig adott határidőt Magyarországnak arra, hogy kifejtse álláspontját az ügyben. A kormány az utolsó pillanatig kivárt: Petrétei József igazságügyi miniszter huszadikán nyújtotta be a vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A képviselők az ellenzék nem szavazatai mellett rá is bólintottak a sürgősségi tárgyalásra, így most alig pár nap maradt arra, hogy a csaknem húszoldalas anyag átmenjen a bizottságok darálóján.
A legnagyobb kérdés az, hogy a törvényjavaslat elfogadása után az államnak milyen eszköze marad a közszolgáltatásokat végző cégek ellenőrzésére. A hivatalos indoklás azt sugallja, hogy az állam bizonyos cégekről végképp lemond – ilyen például a Mol és a Magyar Telekom – azzal, hogy esetükben a közellátás, a közérdek sérelme még elvben sem fordulhat elő, más esetekben azonban indokolt lehet további jogalkotással bizonyos „közhatalmi jogosítványokat biztosítani” az állam képviselőjének, ám kizárólag hatósági jogkörben. Podolák György, a gazdasági bizottság szocialista alelnöke elmondta, hogy bár a grémium végül általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot, számtalan kérdés merült föl a tekintetben, miképp tarthatna meg valamennyit az állam mostani jogosultságaiból.
Azzal, hogy az állam így kényszerül lemondani az aranyrészvény adta jogokról, tulajdonképpen ajándékot ad az érintett társaságok tulajdonosainak – véli Bod Péter Ákos. Az egykori jegybankelnök és ipari miniszter szerint ugyanis az aranyrészvény miatt a privatizációkor jóval olcsóbban keltek el az állami cégek, mint amennyit anélkül fizettek volna értük.