Ma folytatják az egyeztetést a Kossuth térről

Az ünnep méltósága és a külföldi vendégek iránti tiszteletből a tüntetők készek a Kossuth tér egy részét átengedni a kormány céljaira – mondta a tegnapi megbeszélés után Grespik László ügyvéd, a demonstrálók képviselője. Szerinte nem helytálló, hogy a teret négy jogszabály alapján is kiüríthetné a rendőrség.

Az 1956-os forradalom évfordulójára Budapestre érkező magas rangú vendégek biztonságának védelmében a rendőrség négy jogszabály alapján is elrendelhetné a Kossuth tér kiürítését – mondta tegnap Garamvölgyi László. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ugyanakkor hozzátette: nem szeretnék korlátozni a tüntetők alkotmányos jogait, ezért ma folytatják velük a tárgyalást. A jelenleginél kisebb, kordonnal elkerített részen volna mód a demonstráció folytatására. Minderről azonban tegnap nem jutottak közös nevezőre. Grespik László ügyvéd, a tüntetők jogi képviselője lapunk kérdésére azt közölte: nem a rendőrség kegyeitől függ, hogy a szabályszerűen bejelentett demonstráció hol folytatható. Ellenkezőleg: a tüntetők döntik el, mekkora területet engednek át az ünnepi megemlékezés céljaira. Olyan alapvető alkotmányos jogról van szó – tette hozzá –, amelynek megtartását az Emberi Jogok Európai Bírósága is komolyan számon kéri az államokban. Az ügyvéd kifejtette: az ünnep méltósága és a külföldi vendégek iránti tisztelet kifejezéseként a tüntetők készek az önkorlátozásra: elfogadják a valamivel kisebb területet, a tűzszerészek vizsgálatát és a hangosítás szünetelését. A jelenlévőknek nem a vendégekkel, hanem a kormánnyal és vezetőjével van bajuk – szögezte le.
Danks Emese kormányszóvivő elmondta: a tér használatáról tovább folynak a tárgyalások, a cél a magas rangú vendégek biztonságának és a demonstrálók alkotmányos jogainak szavatolása. Kiemelte: a Miniszterelnöki Hivatalnak az október 21-től november 4-ig terjedő időszakra érvényes területfoglalási engedélye van a Kossuth térre.

Sólyom egy tartozásról. A felszabadulást 1956-ban az hozta meg, hogy végre hangosan és nyilvánosan kimondták az igazságot – írja a ma megjelenő Heti Válasz 1956-os mellékletének bevezetőjében Sólyom László. A köztársasági elnök szerint akkor az az érzés, hogy együtt van a nemzet, együtt van az ország, mindennél erősebb volt, és ötvenhat emlékének az akkori érzéshez kell kötődnie. Mint fogalmazott, „a példátlan nemzeti egység, az abszolút morális emelkedettség és igazságtudat, a váratlan és sikeres önszerveződés munkástanácsokban és forradalmi bizottságokban azon a közös alapon nyugodott, hogy vissza kell szerezni Magyarország függetlenségét”.
Sólyom László az október 23-i ünnepséggel kapcsolatban úgy vélte, legalább erre az egy napra jó lett volna visszatérni azoknak a napoknak a szelleméhez: az egységhez, önmagunk felülmúlásához. – Az én nemzedékem az utolsó, amelynek személyes élménye volt a forradalom és a megtorlás ideje is. Nekünk és a nálunk idősebbeknek nem lenne szabad úgy elmennünk, hogy ezt a személyes tartozást ne rendeznénk – hangsúlyozta a köztársasági elnök.