A 81 tagú szenátus egyharmadáért, tehát 27 mandátumáért 204 jelölt versenyez. A szenátusi választás kétfordulós. Ott, ahol egy jelölt sem kapja meg a leadott szavazatoknak több mint a felét, a második fordulóban a két legsikeresebb jelölt közül választanak a szavazók.
A mostani választásoknak a képviselőházba történt szavazások után a törvényhozás alsóházában kialakult patthelyzet rendkívüli jelentőséget kölcsönöz. Általános a vélemény, hogy az önkormányzati, de különösen a szenátusi választások eredményei döntő hatással lehetnek a több mint négy hónapja húzódó kormányalakítási kísérletekre. A tízezer lakoson felüli 133 város közül jelenleg hetvennek van polgári demokrata (ODS), illetve huszonegynek szociáldemokrata (CSSD) polgármestere. Prágát és különösen a gazdaságilag sikeres csehországi területeket az ODS tekintheti magáénak. Ezzel szemben a CSSD-nek egyes morvaországi megyékben erősek a pozíciói. Nemcsak az ODS köreiben, de a közvéleményben is az önkormányzati választásokat Jirí Paroubekről, a CSSD elnökéről szóló referendumnak is értelmezik. Mirek Topolánek ügyvezető kormányfő, az ODS elnöke nyíltan kimondta: szeretné, ha ezeken a választásokon megbukna szocdem riválisa.
Egyre valószínűtlenebb, hogy Paroubek kormányalakítási megbízást kapna Václav Klaus államfőtől. A CSSD küldöttségével folytatott konzultáció után Klaus kifejezésre juttatta: nem akceptálná a kommunista hátszelű szocdem kisebbségi kormányt. Topolánek szerdán bejelentette: Klaus konzultációi után az ODS „egyedüli tisztességes” megoldásról, azaz az előre hozott választásokról szeretne tárgyalni a politikai pártok képviselőivel.

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok