Fel a fejjel, Prodi csak átmeneti figura, egy veszélyes hazudozó, akit haza kell küldenünk – harsogta Silvio Berlusconi a jobboldali ellenzék szombati tüntetésén, ahol a választási ígéretekkel szembemenetelő költségvetési kiadáslefaragásokra utalva kijelentette: „Prodi többet vág, mint egy fodrász.”
A zuhogó esőben megtartott vicenzai demonstráción részt vevő pártok a kormányzó Uniót saját választási ígéreteivel szembesítették. Azzal, hogy hogyan juthattak el néhány hónap leforgása alatt az áprilisi adócsökkentésről és igazságosabb kormányzásról szóló kampányszlogenektől a középrétegeket hátrányosan érintő adóreformokig, a nagyobb beruházások – köztük a félszigetet Szicíliával összekötő messinai híd megépítésének – leállításáról már nem is beszélve.
Berlusconi decemberig, a költségvetés parlamenti szavazásáig betervezte a tiltakozó megmozdulások menetrendjét: minden hónapra jut egy, az egyes szakmák tiltakozásain felül. A „Lovag” most kétszeresen is szeretne visszavágni ellenfeleinek. Egyrészt folyamatos nyomás alatt tartja a mindössze egymandátumnyi előnnyel rendelkező kilencpárti koalíciót, amelynek tagjai pontosan kilencfelé húznák a költségvetés szekerét, amit a Prodi vezette mérsékeltek a radikális baloldal heves tiltakozása ellenére is megpróbálnak nagy nehezen kihúzni a kátyúból. Másrészt Berlusconi ezúttal ellenfelei fegyverével kíván sebet ejteni a kormányzó szövetségen: ötéves regnálása alatt ugyanis a második világháború óta a legtöbb demonstrációt szervezték ellene a baloldali befolyás alatt álló, 12 milliós tagságot számláló szakszervezetek. 2002 és 2006 között nem kevesebb, mint hat általános sztrájk bénította meg Itáliát a közlekedéstől az iskolákon át az általános munkabeszüntetésekig. Tüntettek az aktuális költségvetések, az iraki háború, az igazgatási reformok, valamint a Berlusconit és barátait védő, médiabirodalmát elősegítő, személyre szabott törvények ellen. A „Lovag” akkor úgy fogalmazott, hogy a szerinte Pekingbe küldendő és az olcsó kínai import ellen így áldásos tevékenységet kifejthető olasz érdekvédelmi szervezetek még az adócsökkentések bevezetésekor is tiltakoztak ellene.
A konstelláció most mindenesetre Berlusconinak kedvez, aki minden rutinját bevetheti, hogy meglovagolja a 35 milliárd eurós megszorítócsomag miatti elégedetlenséget. A jóléthez szokott olaszokban ugyanis még mindig nem tudatosult, hogy hosszú évek óta hatalmas államadóssággal és tátongó államháztartási deficittel fizetnek a kényelmesebb életért. A „Lovag” karizmájára, lehengerlő retorikájára, vállalkozói sikereire épülő párt sosem ódzkodott az olasz politikai kultúra szerves részét képező demonstrációktól, sikereit azonban mégsem ennek köszönhette. Sokkal inkább a politikai frazeológiát futballterminológiákkal fűszerező Berlusconinak „az olasz néppel kötött szerződésének”, amely konkrét – és nagyrészt beváltott – ígéretekkel csalogatta az urnához a szavazókat.
Továbbiak a 14. oldalon
origo.hu
Horváth Csaba néha „unalomból” találkozott a zuglói parkolás főnökével, de tagadja a kenőpénz átvételét
