Románia külpolitikájában a liberális–demokrata jobbközép kormány 2004-es hatalomra kerülése óta jelentős szerepet kapott a nemzetegyesítés gondolata, amelyhez Bukarest igyekszik tettekkel is igazodni. Keleti szomszédunk számára elsősorban a 2007. január elsejei európai uniós csatlakozás teremt apropót a határon túli politika terén beharangozott szemléletváltáshoz, hiszen az integrációt követően az Ukrajnában és a Moldovai Köztársaságban jelentős számban található román kisebbség immár az EU külső, jelentősen szigorított határain kívül reked. A Brüsszel által előírt „vasfüggönyt” a bukaresti hatóságok úgy próbálják áthidalni, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben például január elsejétől vízumkényszert vezetnek be, viszont a dokumentum ingyenes lesz, és sürgősségi eljárásban fogják kibocsátani. A szigorítás köntösébe bújtatott könnyítés tulajdonképpen Traian Basescu államfő nemzetpolitikai koncepcióján alapszik, amelynek lényege, hogy Bukarest kiemelt fontosságot tulajdonít a Moldovai Köztársasággal ápolt kapcsolatának, és Chisinau majdani – igaz, egyelőre csak Basescu által vizionált – uniós integrációjával megvalósulhat a román nemzet újraegyesítése.
A határon túl élő román nemzetiségűek számára az 1991-ben módosított állampolgársági törvény tette lehetővé, hogy szülőföldjük elhagyása nélkül megkapják a román állampolgárságot. Mivel a bukaresti illetékes hatóságok több esetben egymásnak ellentmondó, és leginkább pontatlan adatokat közölnek a külföldön élő román nemzetiségűek számáról, csupán becsülni lehet, hogy létszámuk többmilliós nagyságrendű. Bukarest nemrég jelentette be, hogy oly módon készül módosítani – várhatóan még ebben az évben – az állampolgársági törvényt, hogy az igénylők a jelenlegi gyakorlattal ellentétben ne néhány év, hanem immár néhány hónap alatt kapjanak választ kérvényükre. Noha a projekt egyelőre az igazságügyi minisztérium asztalán hever, az elmúlt hónapok során látványosan megugrott a román állampolgárságot kérők száma Romániában. A nyár óta ugyanis több mint 400 ezer moldovai folyamodott román állampolgárságért, miközben két évvel ezelőtt a moldovai-román kettős állampolgárok száma még százezerre rúgott, 2005-ben pedig mindössze 1300 kérvényt iktattak Románia chisinaui nagykövetségén. Ha Bukarest beváltja ígéreteit, akkor néhány hónapon belül valamennyien román, ennek megfelelően uniós polgárok lesznek – és a kelet-európai kérvényezők esetében valószínűleg éppen ez a fő cél.
Ha a vajdasági magyarok is megkapnák a kettős állampolgárságot, akkor a tartomány egyik lábával már benn lenne az Európai Unióban – jelentette ki Nicu Ciobanu, a Román Nemzeti Tanács képviselője, a Libertatea vajdasági román lap főszerkesztője, aki egyébként az újvidéki Gradjanszki Liszt szerb napilapnak nyilatkozva képtelenségnek nevezte azt, ha az anyaország nem látja saját érdekének is, hogy megadja az állampolgárságot a nemzet határon túli tagjainak. A több mint harmincezres vajdasági románság semmit sem vethet Románia szemére. Aki kérte – s a többség kérte is – megkapta a román állampolgárságot. Január elsejétől tehát a vajdasági románok is – az itt élő szlovákokhoz hasonlóan – uniós polgárokká válnak.
Ana Tomanova Makanova, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, aki egyben a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátorának tisztét is ellátja, a világ legtermészetesebb dolgának tekinti, hogy a vajdasági szlovákok többsége már régen „bent van” az Európai Unióban. A soknemzetiségű tartományban mintegy hatvanezer szlovák él, többségük kettős – most szlovák-szerb – állampolgársággal rendelkezik.
Január elsejétől tehát a becslés szerint több mint százezer vajdasági az EU polgára is lesz. (Ha kitekintenénk délre a Vajdaságból, látnánk, hogy a kelet-szerbiai bolgárság egy része ugyancsak kettős állampolgár, s a szerbiai vlachok közül nem kevesen kérték és kapták meg a román állampolgárságot.)
A Vajdaság „uniós kisebbségei” közül egyedül a magyarok azok, akik nem folyamodhatnak kettős állampolgárságért anélkül, hogy ne kelljen hozzá elhagyniuk szülőföldjüket. De nem csupán az uniós kisebbségnek adatott meg a kettős állampolgárság lehetősége. A közel hatvanezres vajdasági horvátság a Jugoszlávia széthullását követő években már két útlevéllel a zsebében utazhatott. Ugyanúgy, mint a Horvátországból vagy Boszniából idemenekült sok tízezer szerb, újabban pedig a 35 ezer montenegrói. Valamennyi vajdasági kisebbség közül csak a magyarok és a ruszinok nem találtak anyaországuk ilyen – errefelé létfontosságúnak tartott – pártfogására és támogatására. Ukrajna ugyanis nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét. A ruszinok a kétmillió lakosú tartomány nagyobb nemzetei – a szerb (65 százalék), a magyar (14,28), a szlovák (2,79), a horvát (2,78), a montenegrói (1,75), a román (1,5) – között a legkisebb (0,77 százalék), ukrán kisebbséggel együtt képezik csak egy százalékát a tartomány népességének, így előzve meg csupán a bunyevácokat (0,97).
A szerb lap érdeklődésére Egeresi Sándor, a tartományi parlament VMSZ-es (Vajdasági Magyar Szövetség) alelnöke annyit mondott, hogy Magyarországon nincs politikai akarat a kettős állampolgárság megadására. A román elnök nemrégiben tett bejelentése után azonban a Vajdasági Magyar Demokrata Párt ismét aláírásgyűjtésbe kezd a kettős állampolgárságért.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
