Az unió sem hozott erdélyi egységet

Nem sikerült közös jelöltlistát állítaniuk az erdélyi magyar politikai alakulatoknak a Romániában május 13-án rendezendő európai parlamenti választások előtt, noha ennek lehetőségét tavaly Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László püspök egyaránt meglebegtette.

2007. 01. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elmaradt az erdélyi magyar összefogás a Romániában első alkalommal tartandó európai parlamenti megméretésre, miután a politikai alakulatok a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem tudtak megállapodni közös jelöltlista összeállításában. Az esetleges közös listaállítás gondolata még tavaly novemberben merült fel, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök erdélyi magyar minimálprogram kidolgozásáról folytatott tárgyalást Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével. Akkoriban Tőkés elmondta, az EMNT szerepeltetni kívánja jelöltjét az RMDSZ-szel közösen kialakítandó választási listán, és Markó nem zárkózott el a javaslattól. Sőt a politikai szempontból „kétlakinak” számító Toró T. Tibor (az RMDSZ parlamenti képviselője az EMNT alelnöki tisztségét is betölti) azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy az EP-választási listán Markónak és Tőkésnek egyaránt szerepelnie kellene, ez a gesztus ugyanis az egység látszatát sugallná az erdélyi magyar választóknak.
A tavaly év végi reményteljes közeledésből azonban mára semmi sem lett. Az RMDSZ december végén ugyanis olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem szól a legreprezentatívabb magyar szervezetek közös listaállításáról a május 13-án rendezendő európai parlamenti választásokra. A kormányzó alakulat a kötelező RMDSZ-tagságon kívül többek között ahhoz a feltételhez kötötte a jelöltséget, hogy az illető személy vállalja: tiszteletben tartja a szövetség legfelsőbb döntéshozó szerveinek határozatait. Márpedig ez a kitétel például Tőkés László esetében eleve kizáró jellegű, hiszen a református püspöktől évekkel ezelőtt éppen az RMDSZ kongresszusa vonta meg a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Ezen túlmenően ugyanakkor mégis maradt egy esély arra, hogy EMNT-s jelölt is strasbourgi mandátumhoz jusson, ehhez azonban a Markó Béla vezette operatív tanácsnak a befutóhelyek egyikére kellene tennie Sógor Csaba RMDSZ-es szenátort, aki a Tőkés vezette nemzeti tanáccsal is együttműködik. Erre azonban kevés esély mutatkozik. Az RMDSZ-nél a napokban tizenkét politikus jelentkezését iktatták, közülük pedig a szövetség szűk körű vezetősége választja ki az első két, esetleg három befutóhely várományosát. A szövetség köreiben úgy tudják, hogy a legnagyobb eséllyel Korodi Attila, a bukaresti környezetvédelmi minisztérium államtitkára és Winkler Gyula tárca nélküli kereskedelmi miniszter pályázik a strasbourgi bársonyszéket feltételező listavezetői pozícióra.
Az RMDSZ-t jelenleg három politikus képviseli az EP-ben, akiknek eddigi megfigyelői mandátuma a hét elején lett teljes érvényű strasbourgi mandátum. Noha szavazati joggal eddig nem rendelkeztek, tevékenységüket többen kifogásolták, magatartásukat passzívnak nevezték. Többek között Gál Kinga fideszes euro-képviselő, aki szerint a három romániai magyar politikus még olyan témákban sem dolgozott együtt magyarországi kollégáival, mint amilyen az erdélyi autonómia vagy a magyar felsőoktatás ügye. A kolozsvári Krónika korábban megírta, hogy amikor tavaly szeptemberben Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke Brüsszelben tartott előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről, Szabó Károly, az RMDSZ jelen lévő megfigyelője kijelentette: az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak.
Ezzel egy időben ugyanakkor az RMDSZ-szel rivalizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt fontolgatja, hogy független jelöltet indít az EP-választáson. Szász Jenő elnök a napokban úgy nyilatkozott: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az alakulat nekilát a független jelöltállításhoz szükséges százezer aláírás összegyűjtésének, az MPSZ azonban jelenleg a februárban rendezendő székelyudvarhelyi előre hozott önkormányzati választásokra összpontosítja erejét. A romániai pártoknak különben kétszázezer támogató aláírást kell összegyűjteniük a májusi megméretésig, egy strasbourgi mandátum megszerzéséhez pedig a leadott szavazatok öt százaléka szükséges.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.