Nem repesnek az örömtől hazájuk frissen bekövetkezett uniós csatlakozása közepette a romániai háztáji lótenyésztők, akiket több szempontból hátrányosan érintenek az EU-szabványok. Románia-szerte tavaly több mint négyezer négylábút gyűjtöttek öszsze és szállítottak vágóhídra a hatóságok amiatt, hogy az állatok fertőző vérszegénységben szenvedtek, és Bukarest ígéretet tett Brüsszelnek arra, hogy a csatlakozásig felszámolja a beteg lóállományt. A 15 ezer példányra becsült állomány kényszervágása azonban jelenleg megrekedt, mivel a bukaresti mezőgazdasági minisztérium formai okokra hivatkozva megtagadta a korábban ígért kártérítések kifizetését. A tárca azt kifogásolja, hogy a gazdák közvetítő cégeknek eladták a beteg lovakat, így a törvény értelmében már nem jogosultak kárpótlásra. A főleg erdélyi megyékben élő tulajdonosok azonban felháborítónak és igazságtalannak tartják az utólagos magyarázkodást. Korábban ugyanis a területi állat-egészségügyi igazgatóságok közel ezer- eurós büntetés terhe mellett kötelezték őket a lovak beszolgáltatására, amelyeket aztán azért adtak el külföldi vállalkozóknak, hogy ne fizessék a többnyire csak az ország déli megyéiben működő vágóhidakra szállítás költségeit. Miközben a romániai farmerek 70 ezer és 200 ezer forintnak megfelelő lejre lennének jogosultak az államtól, a közvetítő cégektől legtöbb tízezer forintnyi vételárat kaptak. A többnyire olasz felvásárlók azonban busás haszonra tettek szert a tranzakció nyomán, mivel a potom pénzért Romániában felvásárolt, majd feldolgozott lóhúst 25 eurós kilogrammonkénti áron értékesítik a nyugat-európai piacon – ahol nem számít, hogy az állat anémiában szenvedett. Számos erdélyi gazda pert fontolgat a román állam ellen, sőt a Székelyföldön a fuvarozásból élő károsultak fizikai bántalmazással fenyegetik a jószágukat beteggé nyilvánított állatorvosokat.
Ezzel egy időben az a frissen életbe léptetett rendelkezés is felháborítja a lovas szekerekkel rendelkező romániai gazdákat, amelynek értelmében tilos felhajtaniuk a nemzetközi és az országutakra. Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor sürgős megoldást szorgalmazott a kialakult helyzetre, a fő útvonalak mentén fekvő településeken ugyanis – körgyűrűk és elterelő utak híján – a lovas szekerek csak tetemes pénzbírság kockáztatásával juthatnak el a mezőre, ahol néhány hónap múlva kezdődnek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben