A 22 milliós lélekszámú Romániában élő 19 nemzeti kisebbség számára számos olyan jogszabály látott napvilágot az utóbbi évek során, amely széles körű anyanyelv-használati jogot biztosít az összlakosság egytizedét kitevő etnikumok tagjainak. A leglényegesebb rendelkezéseket a 2001-ben született helyi közigazgatási törvény tartalmazza, amelynek egy évvel ezelőtti módosításával még inkább kibővült az anyanyelvhasználat lehetőségének köre. A törvény kimondja például, hogy azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, biztosított az illető közösség anyanyelv-használati joga a közigazgatásban. Mindez azt jelenti, hogy a kisebbséghez tartozó polgárok nemcsak szóban, hanem írásban is fordulhatnak az adott települések polgármesteri hivatalaihoz, valamint az ezeknek alárendelt intézményekhez – például lakcím-igazolási kérelem, építkezési engedély vagy birtoklevél kibocsátása céljából. A jogszabály szerint ama önkormányzatok esetében, amelyek képviselő-testületeiben a nemzeti kisebbségek kiteszik a tanácstagok egyötödét, az üléseken használható az illető kisebbség nyelve. Romániában főleg a székelyföldi képviselő-testületekben gyakori, hogy magyar nyelven folynak az ülések, ugyanakkor ha ezekben a testületekben román nemzetiségű tanácsos is van, számára szinkrontolmáccsal biztosítják a fordítást. Ugyancsak a közigazgatási törvény teremtette meg a lehetőségét a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot. Markó Attila, a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője lapunknak elmondta: tavaly végzett felmérésük szerint 354 romániai település helységnévtábláján olvasható magyarul is a falu, község vagy város neve (ez 1,1 millió erdélyi magyart érint), 39 településen pedig annak ellenére nem helyezték el a magyar feliratot, hogy a törvény biztosítja a jogot. Egyébként a romániai magyarság mintegy 75 százaléka olyan közigazgatási egységben él, ahol érvényesíteni kell az anyanyelvhasználatot biztosítani hivatott jogszabályokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség még a korábbi kormányzati ciklusban, politikai megállapodás révén érte el, hogy ugyanezeknek a településeknek a pályaudvarán magyarul is szerepeljen a helységnév, erre jelenleg Erdély-szerte mintegy kétszáz vasútállomáson van példa. Mindemellett a romániai kisebbségeknek a 2003-ban módosított román alkotmány lehetővé teszi, hogy anyanyelvüket használják az igazságszolgáltatásban, a tömbmagyar vidékeken (Székelyföld, Partium) sokan élnek is a lehetőséggel, és magyarul beszélnek a bírósági tárgyalásokon. Egyébként manapság számos erdélyi kereskedelmi társaság tartja fontosnak, hogy magyar szöveget is feltüntessen termékén – házi készítésű csokoládén, száraztésztán, ruházati cikken.
Példa természetesen a nyelvhasználat korlátozására is akad. Évekkel ezelőtt házasulandó fiatalokat nem eskettek össze a kolozsvári városházán, mert magyarul mondták ki az igent, holott ezt a törvény megengedi, ha az anyakönyvvezető érti a kisebbség nyelvét. Ugyancsak a kincses városban okozott nemzetközi botrányt a Babes–Bolyai Tudományegyetemről hiányzó többnyelvű feliratok ügye. Ennek kapcsán egyébként Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter a napokban levélben arról tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert, hogy idén július 1-jén lép hatályba az egyetem szenátusának ama határozata, amely alapján magyar nyelvű táblákat lehet elhelyezni az intézetben.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
