Rossz irányú stratégia

Nem enyhít a falvakban élők elszegényedésén, ellentétes a közös európai agrárpolitikával a kormány által tegnap Brüsszelben benyújtott vidékfejlesztési stratégiai terv, ezért nem támogatják a dokumentumot a gazdakörök.

A következő hét esztendőben vidékfejlesztési célokra szánt 1300 milliárd forint elosztását megalapozó Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai tervet szerdai ülésén véglegesítette s tegnap nyújtotta be Brüsszelben a kabinet. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a minap bejelentette: az agrár- és élelmiszer-feldolgozó üzemek versenyképességének növelésére, a környezet és a vidék állapotának javítására, a falvakban élők életszínvonalának emelésére az áprilistól megjelenő pályázatokon az idén összességében 30 milliárd forint, a következő években pedig esztendőnként átlagosan 130-140 milliárd forint nyerhető el. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) állásfoglalása szerint az Európai Unió számára benyújtott dokumentumban foglaltak nem enyhítenek a vidék elszegényedésén, mert a magyar mezőgazdaság részére alapvetően rossz irányt határoznak meg. A nyakló nélküli termelésnövelést szorgalmazzák, s nem változtatnak a jelenlegi, hibás termelési szerkezeten.
Mit is jelent ez a megállapítás? Elsősorban azt, hogy a magyar kormány a Magosz szerint láthatóan nem veszi tudomásul, hogy változik a közös uniós agrárpolitika. Brüsszelben a felhalmozódott piaci feleslegek miatt már nem szívesen támogatják a mezőgazdasági termelés növelését. Ezt jelzi a gazdakörök elemzése szerint az is, hogy a kukoricánál az unió meg akarja szüntetni a központi intervenciós felvásárlást. A honi agrárpolitika viszont – ezzel szembegyalogolva – a vidékfejlesztési pénzek által is a hozamok és a mennyiség növelését erőlteti, miközben az egyedi minőségre, a piaci rések megtalálására, a jövedelem helyben tartására kellene helyezni a hangsúlyt. A gazdakörök szövetsége úgy látja, veszélyes lehet az egyoldalú termelésnövelés, ha közben nem mértük fel pontosan: vevő-e a többletmennyiségre a nemzetközi piac. Inkább a termelők összefogására, felkészítésére, információs szolgálat felállítására kellene törekednünk, hogy a nagyobb agrárüzemek mellett a kisebb gazdálkodók is versenyben maradhassanak, s a mezőgazdaságból származó haszon ne az egyes tőkecsoportok kezébe kerüljön.
Elemzésében a Magosz azt is felrója, hogy az agrártárca érdemben nem adott lehetőséget a vidékfejlesztési stratégia bírálatára. A gazdakörök ezért azt szeretnék, ha az agrártárca új nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégiát alkotna, s a munkában már az egyéni gazdálkodók érdekvédelmi szervezetét is partnernek tekintené.