Már mindenkit megfigyelnének

Egy, a Gazdasági és Közlekedési, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a Miniszterelnöki Hivatal által készített törvénytervezet alapján minden magyar állampolgár telefonos és internetes forgalmát nyomon követhetné a Nemzetbiztonsági Hivatal és az erre felhatalmazott hatóságok (nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok).

A tervezet szerint a titkosszolgálat gyakorlatilag folyamatosan hozzáférhetne telefonszolgáltatást igénybe vevő személy (jelenleg csaknem tízmillió mobil- és 3,3 millió vezetékestelefon-előfizető van az országban, ez szinte az egész lakosságot lefedi) esetén az előfizető nevéhez, címéhez, telefonszámához, hogy mikor és kit hívott, mennyi ideig telefonált, kinek írt sms-t, de a sikertelen hívások során keletkező forgalmi adatokhoz is. Ugyanígy az internethasználatkor keletkezett adatokba is betekintést nyernének a szolgálatok, így ahhoz, hogy kinek és mikor küldtünk e-mail üzenetet, hogy ki a szolgáltatás előfizetője, hol lakik, milyen típusú hozzáféréssel rendelkezik, mikor, mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel (IP-cím) azonosították, továbbá, hogy a hálózati tűzfalaknál milyen IP-cím-leképezések történtek. Ezeket az információkat az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak kellene tárolniuk, maximum két éven keresztül, rendszereikbe a hatóságok belenézhetnének.
A módosítást a tárcák szerint uniós jogharmonizáció indokolja, ám szakmai, érdek-képviseleti szervezetek és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megkérdőjelezte a jogharmonizáció ilyetén kötelezettségét. Az EU-ban, bár létezik egy irányelv, amely a terrorizmus elleni harc miatt fogalmaz meg elvárásokat a tagállamokkal szemben, az korántsem hatalmaz fel azonban állami szerveket arra, hogy bárkire vonatkozóan adatokat gyűjtsön és tároljon.
*
Míg az unióban szorosan behatárolják, hogy csak a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése érdekében lehet a telefonos és internetes forgalmi adatokat tárolni, addig a kormány elképzelései szerint ez a „közbiztonság védelme, bűncselekmények üldözése, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből” történhetne.
Péterfalvi Attila érdeklődésünkre elmondta, komoly aggodalmai vannak a forgalmi adatok ilyen tömeges megőrzése miatt. Úgy véli, ez sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. – A tervezet sértheti a szükségesség és arányosság elvét – nyilatkozta Péterfalvi Attila. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet szerint a terv lazítja a személyes adatok védelmét szolgáló garanciákat, a törvénymódosítás a titkosszolgálat kívánságlistája alapján készült. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete jogi álláspontja szerint a tervezett módosítás nem felel meg sem a jogharmonizációs kötelezettségnek, sem a magyar jogszabályoknak, ezért javasolják, hogy a jogalkotó vizsgálja felül a javaslatot, és annak átdolgozásába vonja be az érintetteket.