Barikádépítéssel, gyújtogatással zárult a nap

A tegnap késő délutáni órákban a Terror Háza előtt gyülekezett egy alig több, mint százfős csoport. Ekkor érkezett a hír, hogy Budaházy Györgyöt, a radikális kormányellenes erők egyik vezéralakját letartóztatták. Még mielőtt a tüntetők az Aradi utcai rendőrkapitánysághoz vonulhattak volna, hogy követeljék Budaházy szabadon engedését, a rendőrök lezárták az útvonalakat. Ezek után a rendőrség, amely jóval nagyobb számban képviseltette magát, mint a tüntetők, három vízágyúval, egy gránátvető autóval indult eloszlatni az úgynevezett randalírozó tömeget. A menetüket egy kihangosítóval felszerelt autó vezette, a hangosbeszélőn keresztül a rendőrség képviselője folyamatosan biztosította a jogszerűen tüntetőket szimpátiájáról, ugyanakkor felhívott a nem jogkövető magatartás veszélyére, illetve, hogy ebben az esetben kényszerítő eszközöket fog alkalmazni. A jobbára tizenévesekből álló, maroknyi csapatot lépésről lépésre szorították ki az Andrássy útról, többször lőttek ki könnygázlövedéket, és bevetették a vízágyúkat is. Végül a tüntetők a Városligetbe menekültek, oda már a rendőrök nem követték őket. A távozó rendőröket megtapsolták a jelen lévők.
A következő egy, másfél órában a demonstrálók létszáma azonban egy-kétezresre duzzadt a Terror Háza és az Oktogon között. A rendőrség több csapatszállító járművel néhány száz rohamosztagost vont össze az Oktogon környékén. Fél nyolc környékén elhangzottak az első felszólítások, melyek a tömeg távozását követelték. Nem sokkal később megjelentek a könnygázvető gépjárművek és a vízágyús kocsik is. Az egymással farkasszemet néző tüntetők és rendőrök közé egy hangosító berendezéssel felszerelt gépkocsi tetejéről Gonda László, a Kossuth tériek már korában megismert egyik vezető személyisége intézett szót. Ebben a tömeget békés demonstrációra, a rendőrséget pedig türelemre intette. Mindkettőt hasztalanul: kisvártatva ugyanis megkezdődött a tömegoszlatási akció.
A tavaly őszi eseményekhez képest a rendőrség kétségtelenül felkészültebbnek tűnt. Minden rendőr jól látható azonosító számot viselt a sisakján. A tömegoszlatás három irányban történt. Miután oszlató ékekkel több részre bontották az Oktogonnál összetömörült néhány ezer főt, a tüntetők három irányba indultak el. Egyik részük a körúton a Blaha Lujza tér irányába, másik részük a Nyugati pályaudvar felé, és a harmadik, legvehemensebb csoport az Andrássy úton a Deák tér felé hátrált. A Nyugati pályaudvar felé lassan, de annál hangosabban távozó tüntetők szemeteskukákat gyújtogattak fel, sörösdobozokkal, kövekkel, vakolatdarabokkal és üvegekkel dobálták a rendőröket. Mindeközben folyamatosan kormányellenes jelszavakat skandáltak.
Az Andrássy útra szorult tüntetők azonban az Operaház vonalában padokból, szemetesekből és kidöntött telefonfülkékből barikádokat emeltek, és meggyújtottál őket. A tüzet a tömegoszlatásnál használt vízágyúkkal és tűzoltók segítségével oltották el. A rendőri intézkedés itt is szakszerűnek látszott, annak ellenére, hogy a rendőri sorfal mögött szemmel láthatóan szabadon járhattak-kelhettek civilek, illetve a sajtó munkatársai egyaránt. Az időközben néhány tucatnyira fogyatkozott tüntetőket a Deák tér irányába tolta a több száz rendőr.
Éjjel tíz óra körül a törvénytelenül demonstrálók továbboszlatása még folyt a Deák téren. A rendfenntartók az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út felől nyomták előre a tüntetőket, mindkét oldalról háromszáz-háromszáz rendőr. A tiltakozók a Duna felől is elbarikádozták magukat a József Attila utcában. A randalírozók között főleg fekete símaszkos fiatalok vannak, akik csak a rendőrség elől menekülnek. A helyszínen tartózkodó tudósítónk betört, vérző fejű sebesülteket is látott, ő minden bizonnyal a könnygázgránátos roham közben szerezte a sérülését.