Darabokra zúzták Mátyás szobrát

Szombaton reggelre eltűnt a szlovákiai Alistál Mátyás király-szobra a községháza melletti parkból. Két napra rá a rendőrség összedarabolva megtalálta az alkotást. Hasonló lopások miatt a környező településeken inkább zárt helyre viszik a jeles történelmi emlékműveket.

A csallóközi Alistál község lakói szombat délelőtt döbbenten vették észre, hogy az önkormányzat épülete melletti parkból eltűnt Mátyás király bronzból készült mellszobra. Azonnal feljelentést tettek, bár nem fűztek nagy reményeket a nyomozók munkájához. Alig másfél évvel ezelőtt ugyanis a komáromi járás hét falujából rövid két hét leforgása alatt ellopták a turulmadarakat, a rendőrség azonban mind a mai napig nem akadt a vandálok nyomára. Akkoriban az érintett falvak vezetői magyarellenes akciót sejtettek a háttérben, ám az egyenruhások mindvégig fémtolvajokra gyanakodtak, ezért is figyeltették a hulladékvas-gyűjtőtelepeket, mindhiába.
Ezúttal azonban a dunaszerdahelyi járási rendőrkapitányság parancsnoka, Both Péter hétfőn arról tájékoztatta Németh Tibort, Alistál polgármesterét, hogy megtalálták a szobrot, és elfogták az elkövetőket is. Ám csak percekig örülhetett a jó hírnek a polgármester, mivel Mátyás király mellszobrát a három csallóközi vandál darabokra zúzta, és úgy adták le a Dunaszerdahely melletti Patas község hulladékgyűjtőjébe. Both Pétertől tudtuk meg, hogy a 28, a 23 és a 17 éves elkövetőket a rendőrség már régebben figyelte garázdaság és hasonló lopások miatt. A községi hivatal bejelentését követően operatív információk alapján fülelték le hétfőn a tolvajokat, akik még aznap beismerték tettüket. A rendőrség egyelőre lopás miatt emelt vádat az elkövetők ellen, de nincs kizárva, hogy közvagyon, illetve műemlék megrongálása miatt súlyosabb lesz a vád.
Németh Tibor polgármester egyszerre dühös és szomorú. A szobrot tavaly emelte a falu, s eszükbe sem jutott, hogy zárt térbe helyezzék. Pedig a környező falvakban – Vágkirályfán és Királyfiakarcsán – hasonló lopások miatt Szent István bronzszobrát templomban állították fel, de Alistálon az 1848–49-es forradalom emlékére állított Szabadság-szobrot sem bántotta senki.
A vandálok pénzben kifejezve kétszázezer koronás (csaknem másfél millió forintos) kárt okoztak, amit az önkormányzat keservesen tud kigazdálkodni, ha a mellszobor felújítása mellett dönt. Németh Tibor azt sem tudja, felhasználhatók-e a szétzúzott mű darabjai, s a szobor alkotója, Lipcsey György szobrászművész hajlandó-e ismét elkészíteni. Ez az eset végtelenül elkedvetlenített bennünket – mondja a polgármester. – Az a véleményem, hogy okosabb lenne kevésbé értékes anyagból újra megcsináltatni az alkotást. Igaz, az önkormányzati testülettel még nem tárgyaltam erről.
A polgármester keserűségét – amelyben osztozik az egész falu – csak növeli, hogy a községháza melletti parkot további emlékművekkel akarták szépíteni. A faluról fellelt első írásos emlék 650. évfordulója alkalmából már felállítottak itt egy kopjafát, a vandál cselekedet miatt azonban kétségessé vált, hogy érdemes-e egyáltalán kialakítani a szoborparkot. Kizárt dolognak tartom ugyanis, hogy éjjel-nappal őrizni tudjuk értékeinket – vélekedik Németh Tibor.
Az alistáliak ugyanakkor elszántak is. Szerintük a magyar emlékhelyek megrongálása egyfajta megfélemlítés is lehet, üzenet, hogy értékeinket rejtsük el, nagyjaink emlékét csak a négy fal között őrizzük, idézzük fel. Ám nem biztos, hogy a szlovákiai magyar kisebbség önbecsülése és önértékelése szempontjából a rejtőzködés lenne a legokosabb megoldás.