Jókai Mór – minthogy részt vett a 12 pont megszövegezésében –, 1849-ben szerepelt az osztrákok listáján, akiket leginkább szerettek volna a győztesek, a „vendégszeretetükben” tudni. Jókai a Bükkben bujkált, és későbbi írásaiban erre emlékezve írta: „Ha emberséget akarsz tanulni, eredj Tardonára”. Jókai feleségét, Laborfalvi Rózát a forradalom vége Komáromban találta, a Klapka György által védett vár falai között. Szeptember végén a komáromi erőd még mindig tartotta magát, mert a kor haditechnikája számára szinte bevehetetlennek tűnt. Ez a helyzet az osztrákok számára kezdett kínossá válni, és a vár feladásáért cserébe elfogadták Klapka azon feltételét, hogy mindenki, aki a várban van, kapjon névre szóló menlevelet. Laborfalvi Róza kimódolta, hogy valaki az osztrákok előtt Jókai Mórnak vallja magát, és így férje számára sikerült megszerezni a büntethetetlenséget garantáló okmányt. Ezért azután Jókai viszonylag korán már lapszerkesztői engedélyeket is kapott. A cenzorok persze árgus szemmel figyelték minden sorát. Csakhogy a cenzorok jobban tudtak németül, mint magyarul. Így siklott át a szemük, egy keresztrejtvény felett. A rejtvény címe: Mit csináljon most a magyar? A megfejtés VÁRJON ÉS TŰRJÖN. Legalábbis az osztrák cenzor így olvashatta, és ez ellen nem is lehetett kifogása. Csakhogy egy kis „sajtóhiba” csúszott a rejtvénykészítő alkotásába, mert aki megfejtette a kockákat, annak a következő megoldás jött ki: VÁRJON ÉS TÜRR JÖN. Ami az itáliai eseményeket ismerőket némi reménnyel tölthette el, Magyarország jövőjét illetően is. (K. L.)

Óriási bajban van a gyereknapra készülő bohócdoktor