Fix az elvárt adó?

Átalányadóval pótolná a kabinet a nemrég semmissé nyilvánított elvárt adót. Lapértesülések szerint az új, július 1-jétől bevezetendő adónem nem a vállalkozások árbevételére vagy eredményére vetne ki egyszázalékos mértékű elvonást, hanem egy fix összeg befizetésére kényszerítené a cégeket. A cél: adófizetésre fogni a nyereséget ki nem mutató vállalkozásokat, a kormány meggyőződése ugyanis, hogy a veszteséges cégek jelentős része csak azért mutat ki negatív eredményt, hogy mentesüljön a közterhek alól. Annak érdekében, hogy a szabályozás valóban a célcsoportot találja el, a tervek szerint a tételes adót le lehetne vonni a társasági és a személyi jövedelemadóból, vagyis a nyereséges cégekre nem hárulnának újabb terhek. Kérdés persze, mi lesz azokkal, akiknek egy beruházás vagy fejlesztés miatt keletkezik átmeneti veszteségük. A Napi Gazdaság számításai szerint, ha a kormány ragaszkodik a második féléves 30 milliárd forintos bevételhez, az adóteher 83 ezer és 98 ezer forint körül alakulhat.
Komoly gondot okozhat az, hogy az átalányadó nem veszi figyelembe a vállalat méretét és gazdasági erejét, ezért nem felelne meg az arányos közteherviselés elvének. Ez úgy küszöbölhető ki, ha a tőkenagyság szerint sávosan határoznák meg az adótételeket, ekkor viszont az vetődik fel, hogy mi lesz az egyéni vállalkozókkal. Az ő esetükben ugyanis nincs mód a tőkenagyság meghatározására – mutatott rá lapunk kérdésére Zara László adószakértő. Véleménye szerint megoldás lehet még a valóban veszteséges cégekre nem vonatkozó elvárt adó, vagy valamilyen bevételalapú adónem bevezetése is.
Nemrég olyan hírek is felröppentek, hogy a kormány az utóbbi lehetőségen, vagyis egy iparűzési adóhoz hasonló teher bevezetésén gondolkodik. A pénzügyi tárca ugyanakkor tegnap találgatásnak minősítette ezeket az értesüléseket.