Kétségkívül az utóbbi idők legjobb híre, hogy Magyarországra látogat a Rolling Stones. A koncert július 20-án lesz a „Puskas Ferenc Stadiumban”, ahogyan azt Mick Jagger volt szíves bejelenteni internetes sajtótájékoztatóján. A világ legrosszabb rock and roll zenekara egyébként június 5-én kezdi idei európai kalandozását a belgiumi Werchterben, és augusztus 21-én fejezi be Londonban, ha nem jön közbe semmi. Tavaly ugyanis Richards túlzott botanikai érdeklődése (fejre esett egy pálmafáról) és sportszeretete (közvetlenül utána fejre állt egy jet skivel), valamint Jagger családi gyásza (meghalt az édesapja) és betegsége (bedurrantak a hangszálai) kissé összekuszálták a sorokat. Hozzánk Bukarestből (bizony, bizony) érkeznek, de garantáltan nem keverik majd, Jagger máris be van gerjedve a magyar nőktől és konyhától (bár, ha meglátja a román csajokat, és lenyomnak a torkán egy pacalcsorbát és néhány miccset, ki tudja). Utána lesz többek között Szentpétervár, ahol először hangzanak el a helyszínen a Szimpátiát az ördögnek idevonatkozó sorai, lesz majd nagy huhogás. Nekünk két gyerekkel, útiköltséggel, egy kis mörcsendájzinggal és állatkerttel épp egy százasból jön ki a koncert, de mi az nekünk, semmi, egy ideig majd nem eszünk, de van, ami kihagyhatatlan, mert valószínűleg utoljára (ezt éppen negyedszer mondjuk, hála istenek).
Autózik az ember Erdély felé, és azon morfondírozik, hogy a román GDP tavaly 7,7 százalékkal, 132 milliárd dollárra emelkedett, az IMF a túlfűtöttségtől tart, és a hazai keresletnövekedés visszafogására, valamint szigorúbb költségvetési politikára sürgeti Bukarestet. Ez azért jó hír a románoknak (és velük együtt az erdélyi magyaroknak), mert ami az IMF-nek nem tetszik, az egészen bizonyosan jó az adott országnak és az ott élő embereknek. Egyébként elég kinézni az ablakon, és mindez látható is, ahogy ez kinéz, fogunk mi még eurót váltani Ártándnál. Mindenesetre lisztet már most se vigyünk erdélyi barátainknak, bután néznének ránk. Közben persze szól a rádió, és ugyanezt erősíti. A Király-hágó után bejön a Radio Guerrilla, és akkor már megfordul a fejünkben a kettős állampolgárság kérelmezése. Órákon keresztül a következő zenékre nyomjuk a gázt, a teljesség igénye nélkül: Johnny Cash, Leonard Cohen, Iggy Pop, Kaiser Chiefs, Led Zeppelin, Amy Winehouse, Beck, Norah Jones, Rolling Stones, Doors, a legjobb román rezesek, és nincs mellényúlás. Közben Mircea Eliadéról, Sólyom László látogatásáról, Ionescóról, Ronaldinhóról beszélgetnek, éjszaka dzsessz megy, a szvingtől a legfrissebb fúziós zenékig, majd váratlan pillanatban megszólal az Amorf Ördögök, és bemondják magyarul: Rádió Gerilla. Melyik rádió játszik nálunk Taraf de Haiduksot például? Majd elfelejtettem, a Radio Guerrilla nem valamiféle szubkulturális artrádió, hanem kereskedelmi. Autókat, bankokat és akciókat próbálnak rásózni a hallgatóra, na de menynyivel fájdalommentesebb ez így! És azonnal lelepleződik az a cinikus hazugság, hogy a magyarországi kereskedelmi rádiók, televíziók azért öntik a fejünkre a minősíthetetlen szemetet, mert erre van igény. Nem, drágáim, azért csináljátok, mert egyrészt a hülyítésből éltek nagyon jól, másrészt ennyit tudtok. Az ízlésrendőrség azonnali felállítása elodázhatatlan feladat. Mezőségi alternatív rádiózási lehetőség még a Paprika rádió szép magyar beszéddel, de a zenei kínálat elborzasztó. Mit is írtak ki a hollywoodi stúdiókban a hőskorban? Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned. A medveizélgetős románozás kulturális sztereotípiáinak végük. Sőt könnyen meg is fordulhat, ha nem vigyázunk.
Újabb rocktörténeti gyöngyszem jelent meg a CD-piacon. Neil Young 1971-es Live at Massey Hall című lemeze, dupla, CD-DVD verzióban. Akusztikus koncert, Young énekel, gitározik, néha zongorázik, fenomenális, a hazai (kanadai) közönség meg sikoltozik. A koncertlemez az After the Gold Rush és a Harvest című albumok közé helyezhető el időben, és Young producere, David Briggs vitte keresztül a művész ellenérzésein, szerencsére. Ezt később ő is belátta, legalábbis a borítón olvasható „Love you, David! – NY” bejegyzés szerint. A cucc az On the Way Home-mal kezdődik, és az I am a Childdal zár, de rajta van a Helpless és az Ohio is. A Neil Young-sztori 1958 karácsonyán kezdődött, amikor a sportszakíró papa karácsonyra egy ukulelét vett a tizenhárom éves Neilnek, majd, miután ez sem vette el a kedvét, jött a gitár és a bendzsó. Aztán persze Buffalo Springfield, Crosby Stills Nash and Young és szóló, mindig a nehezebb ösvényt taposva. A mai napig rendkívül aktív, lemezek, filmek sorjáznak, korszakokat vált és idéz vissza, és a múltjában is van vájkálnivaló. Kijön 2007-ben a Neil Young The Archives sorozat, nyolc CD, két DVD, eddig nem látott filmekkel, fotókkal, személyes levelekkel és egy százötven oldalas könyvvel.
Meghalt Kaszás Attila. A döbbenetből lassan ocsúdva érdemes elővenni egy 2001-es albumot, A hét parancsszó című vers-hang játékot, amelyen Kovács Ákos írásait előadja Kaszás Attila és a szerző. (Most készül az utánnyomás, mert igény van rá.) Egy érzékeny rádió pedig le is adhatná egyben az egészet, csak úgy. A lemez füzetében van egy fotó. Kaszás azt játssza, hogy alszik. Mint most.
Radio Guerrilla (rádió, Románia) l l l l l
Neil Young: Live at Massey Hall,
1971 (CD-DVD, Warner) l l l l l
Rövidre vágva
Pannonia Allstars Ska Orchestra: Babylon Focus (maxi CD, PASO) l l l l
A Kingston–London–Budapest tengely legjelesebb hazai képviselői, a borítón az október 23-án elcsent tank, a másik oldalán egyéb sajnálatos események, rajta meg hét szám, a Babylon Focus és a Joseph után öt remix, köztük a Gagarin című világsláger. Yaman, beadom a zaciba a lőfegyverem!
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
