Haradinajt másik két vádlott- társával együtt a szerbek, az albánok és a romák elleni 1998 szeptemberéig elkövetett bűncselekményekkel – erőszakkal gyilkossággal, bántalmazással – terheli a még 2005-ben nyilvánosságra hozott vádirat. Eszerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagjai, akik felett Haradinaj parancsnokolt, nemcsak a szerbekkel számoltak le, hanem azokkal az albánokkal is, akik szerintük együttműködtek a szerb hatóságokkal. A volt UCK-parancsnok 2005. március 9-én vonult Scheveningenbe, a médiumok akkori írásai szerint az Egyesült Államok ösztönzésére. Eleinte ellenállt, de – szintén sajtóinformációk szerint – amerikai ígéretek birtokában utazott el Hágába. A per kezdetéig azonban szabadlábon volt. A bíróság még azt is lehetővé tette számára, hogy nyilvánosan megjelenjen, és politikával foglalkozzon, ám azt nehezményezte, hogy találkozott Joachim Rückerrel, az UNMIK vezetőjével. A nemzetközi közösség Haradinajt tartja annak a személynek, aki meg tudja akadályozni a támadásokat az UNMIK és a nemzetközi erők ellen.
Carla del Ponte hágai főügyész közben levélben kérte Angela Merkel német kancellárt, hogy az EU elnöklőjeként gyakoroljon nyomást Szerbiára Ratko Mladics és Radovan Karadzsics körözöttek kiszolgáltatása érdekében.
origo.hu
Gólyafiókák életét mentették meg Kocséron – videó
