Lengyelország jelenlegi vezetői már másfél évvel ezelőtti hatalomra kerülésükkor világossá tették, hogy komolyan gondolták, amit a választási kampány során megfogalmaztak: az ország morális megtisztulása a közeljövő egyik elsődleges feladata. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártja, valamint az országot állam- és kormányfőként vezető ikerpár, Lech és Jaroslaw Kaczynski több lépésben fogtak hozzá a szocialista diktatúra káros maradványainak felszámolásához, s ennek egyik legfontosabb lépése volt az új átvilágítási törvény megalkotása.
A számos vitát kiváltó tervből végül március 15-én lesz valóság, amikor hatályba lépnek azon új rendelkezések, amelyek az eddigi 27 ezer átvilágításra kötelezett körét több százezerre bővítik. A közéleti szereplő fogalmába mostantól többek között minden 35 évnél idősebb politikus, újságíró és oktató is beletartozik, s mint ilyen, adatközlésre kényszerül. Nem kevés kritikát kapott éppen ezért a már tavaly körvonalazódott javaslat, a személyes adatok védelme ugyanis sokak szerint nincs megfelelően biztosítva.
Az elsőfokú vizsgálatot a már korábban felállított Nemzeti Emlékezet Intézetének helyi szervei végzik el a kommunista állambiztonsági szolgálatok 1944 és 1990 között keletkezett dokumentumai alapján. Az egyébiránt nyilvános eredmény ismeretében a közszereplő az illetékes Vajdasági Átvilágítási Bírósághoz nyújthat be fellebbezést, ahol azonban már a büntetőeljárás szabályai érvényesek, vagyis a hatóságoknak nem elég egy-egy dokumentumra hivatkozniuk, konkrét bizonyításra van szükség, ennek hiányában pedig a közszereplő tisztázódik az ügynökvád alól.
Ez utóbbi elem fontos garancia a bizonytalan eredetű, keltezésű, vagy akár hamisított dokumentumok által megkérdőjelezett becsületű emberek védelmében. Hiszen mind a lengyel közvélemény, mind pedig a pártok nagy része egyetért az átvilágítás szükségességével, a megvalósítás részleteivel kapcsolatban azonban komoly viták folynak. Az ellenzék szocialista része érthető okokból igyekezett volna hátráltatni a szigorúbb törvény megszületését, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) képviselői pedig az átvilágítás politikai célokra való felhasználásával vádolják a PiS-t, valamint Jaroslaw Kaczynski miniszterelnököt személyesen.
E vádak ellen szólhat az eddigi talán legellentmondásosabb ügy, Zyta Gilowska pénzügyminiszter érintettségének kérdése. Tavaly jelentős botrányt kavart vádak miatt lemondásra kényszerült miniszter hónapok után – tisztázódását követően – kerülhetett csak vissza pozíciójába, gyengítve ezzel a kormány belpolitikai helyzetét. A sajtó általában nagy terjedelemben foglalkozik az ügynökvádakkal illetett közszereplőkkel, s a hatóságoknak sokszor bulvárelemekkel tarkított környezetben, politikai pengeváltások közepette kell végezniük feladataikat.
Az egyébként nem a törvény hatálya alá tartozó további két – komoly társadalmi felzúdulást kiváltó – botrány, Günther Grass német író, Gdansk díszpolgára; valamint Stanislaw Wielgus volt varsói érsek ügynökmúltja szintén maradandó nyomokat hagyott a lengyel közvéleményben. Ahogy Anna Dryja szociológus a Rzeczpospolita hasábjain kifejtette, az utóbbi hónapok történéseinek köszönhetően végre a fiatalok is rádöbbentek, milyen örökséget hagyott maga után a hazugságokra, valamint a társadalom morális ellehetetlenítésére épülő szocialista rendszer. Ezért pedig már megérte komolyan gondolni a megtisztulásra vonatkozó választási ígéreteket.
origo.hu
Kiadták a figyelmeztetést, heves zivatarok csapnak le csütörtökön
