A tegnapi csúcs lezárása után tartott sajtókonferencián Angela Merkel német kancellár diadallal jelentette ki: „az Európai Unió az energiapolitika terén a világon úttörő szerepet játszik”. Tony Blair brit miniszterelnök szerint a megállapodás „fontos lépést” jelent, amely az uniót az éghajlatváltozás terén vezető helyzetbe hozza. A megállapodás értelmében a közösség 27 tagállama külön-külön dönti el, hogy miként járul hozzá ahhoz, hogy 2020-ig a megújuló üzemanyagok részesedését összesen 20 százalékkal növeljék. Több tagállam abban is megegyezett, hogy 2020-ra a közlekedés terén a bioüzemanyagok részesedése eléri a 10 százalékot, amit a brit kormányfő nagyra törő célként értékelt. Már a júniusban tartandó G8-csúcsra vetve tekintetét, hozzátette: ezzel az unió sikerrel kapcsolhatja be a vállalásokba az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát.
Míg a tárgyalóteremben a közép- és kelet-európai országok vezetői – amelyek a gazdag államoknál nagyobb arányban függenek a nehézipartól és a szennyező széntől – azzal érveltek, hogy nehezen tudnának a kívánt mértékben befektetni a szél- és napfényenergia-termelésbe ahhoz, hogy eleget tegyenek a kötelező céloknak, az Európai Tanács épülete előtt magyar környezetvédők látványos tüntetést rendeztek a „gazdagok” káros kibocsátást csökkenteni kívánó elképzelések mellett. Az energiacsillagokkal felvonuló Föld Barátai, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és az Energia Klub felháborodással reagált arra, hogy a Gyurcsány-kormány akadályozza a megújuló energiaforrás-arányok növelésére vonatkozó célok elfogadását.
A végső szöveg nem a környezetvédők kívánságát, hanem a posztkommunista országok szegénységét vette inkább figyelembe, és ezért a megújuló energiák tekintetében eltérő általános nemzeti célokat tűznek majd ki.
Az elfogadott akcióterv szerint az üvegházi kibocsátásokat 2020-ig 1990-hez képest „legalább 20 százalékkal” csökkentik. E célszám 30 százalék lehet világméretekben, „ha más fejlett országok hasonló mértékű csökkentésre szánják el magukat”. A fejlett országoknak 1990-hez képest 2050-ig pedig károsanyag-kibocsátásukat 60–80 százalékkal csökkenteniük kell.
Merkel elmondta még azt is, felkérték az Európai Bizottságot: 2008-ra, illetve 2009-re tegyen javaslatot a világítási módok fokozatos átalakítására és energiatakarékosabb módszerek alkalmazására.
Szkeptikusok. A brüsszeli döntést kritizálva többen úgy vélték, az ambiciózus célok igazi jogi kötelezettségvállalás nélkül mit sem érnek. Többen úgy fogalmaztak, az unió vezetői nem tettek mást, mint elnapolták a fő kérdések megválaszolását. Pedig – emlékeztet az EUobserver a becslésre –, ha a következő száz évben öt fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, úgy a bekövetkező természeti csapások évente negyvenezer ember halálát okoznák. Amit azonban mindenki elismer, az Európai Uniónál többet még senki sem tett a klímaváltozás ellen. (Gy. Zs.)
origo.hu
A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után káosz alakult ki a Tisza környékén
