Klímaügyben nemet mondunk

Az EU soros német elnöksége és az Európai Bizottság több tagországgal együtt szeretné kötelezővé tenni a célkitűzést, de a magyar kormányfő szerint „nem kívánjuk, hogy ebben a kérdésben Brüsszel nyomást gyakorolhasson Budapestre”.

MTI
2007. 03. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beszámolt arról, hogy „ha a lehetséges maximumig emeljük 2010–13-at követően a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásainkat, és a befektetéseinket szinte minden határon túl tudjuk növelni, (…) 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni”.
*
Gyurcsány Ferenc hangoztatta: Magyarország az országok többségével együtt azt képviseli, hogy politikai hosszú távú elköteleződés legyen a kérdésben, de jogi értelmű ne. Hozzátette: közös uniós, tehát nem tagországonkénti átlagként a 20 százalékos cél minden bizonnyal teljesülni fog. Leszögezte, a célokban nincs vita a tagországok között. Rámutatott arra is, hogy nagyon nagy különbségek vannak az országok között: Finnországban például az arány már ma is eléri a 25 százalékot, míg a tagállamok nagyobb részében tíz százalék alatt marad.
Gyurcsány a magyar tudósítóknak adott tájékoztatóján tudatta azt is, Magyarország a közös európai energiapolitika kifejlesztésében érdekelt. Hozzátette azonban, hogy amíg ez nem jön létre, addig Magyarországnak biztosítania kell az energiaellátás biztonságát. „Ahogyan Franciaország, Olaszország vagy Németország 2030-ig tartó, hosszú távú megállapodást kötött Oroszországgal, úgy Magyarországnak is hoszszabb távra garantálnia kell gazdaságának, lakosságának energiaellátását.” Az intenzív energia-együttműködés Oroszországgal nem gátja, hanem segítője az európai közös energiapolitikának – fejtette ki.
Lapunk a kormányfőtől megkérdezte, mit szól a tegnap délben, Kijevben napvilágot látott hírhez, amely szerint Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök magyarországi látogatása után kijelentette, a magyar miniszterelnök csak „álmodhat” olyan fejlődésről, amelyet Ukrajna mondhat ma magáénak, és hogy a magyar kormány „kinyilvánított szándéka” kétoldalú bizottság szintjén tanulmányozni az ukrán tapasztalatot? Arra is kíváncsiak voltunk, megfelel-e a rideg gazdasági mutatóknak az uniós Eurobarometer felmérése, amelyben a magyarok az unióban szinte minden esetben a legborúlátóbban ítélték meg szociális helyzetüket? Gyurcsány az első kérdésre azzal válaszolt, hogy a hírt nem ismeri, „ezért a politikai udvariasság és jólneveltség okán” csak az „alaphír” megismerése után tudja azt kommentálni. A második kérdésre úgy felelt: az átalakításnak a jelenlegi szakasza indokolhatja, hogy a magyarok borúlátók, de azon lesz, hogy az ország jobban értse az átalakítások értelmét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.