Beszámolt arról, hogy „ha a lehetséges maximumig emeljük 2010–13-at követően a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitásainkat, és a befektetéseinket szinte minden határon túl tudjuk növelni, (…) 15-16 százaléknál magasabb értéket 2020-ig nem fogunk fizikailag elérni”.
*
Gyurcsány Ferenc hangoztatta: Magyarország az országok többségével együtt azt képviseli, hogy politikai hosszú távú elköteleződés legyen a kérdésben, de jogi értelmű ne. Hozzátette: közös uniós, tehát nem tagországonkénti átlagként a 20 százalékos cél minden bizonnyal teljesülni fog. Leszögezte, a célokban nincs vita a tagországok között. Rámutatott arra is, hogy nagyon nagy különbségek vannak az országok között: Finnországban például az arány már ma is eléri a 25 százalékot, míg a tagállamok nagyobb részében tíz százalék alatt marad.
Gyurcsány a magyar tudósítóknak adott tájékoztatóján tudatta azt is, Magyarország a közös európai energiapolitika kifejlesztésében érdekelt. Hozzátette azonban, hogy amíg ez nem jön létre, addig Magyarországnak biztosítania kell az energiaellátás biztonságát. „Ahogyan Franciaország, Olaszország vagy Németország 2030-ig tartó, hosszú távú megállapodást kötött Oroszországgal, úgy Magyarországnak is hoszszabb távra garantálnia kell gazdaságának, lakosságának energiaellátását.” Az intenzív energia-együttműködés Oroszországgal nem gátja, hanem segítője az európai közös energiapolitikának – fejtette ki.
Lapunk a kormányfőtől megkérdezte, mit szól a tegnap délben, Kijevben napvilágot látott hírhez, amely szerint Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök magyarországi látogatása után kijelentette, a magyar miniszterelnök csak „álmodhat” olyan fejlődésről, amelyet Ukrajna mondhat ma magáénak, és hogy a magyar kormány „kinyilvánított szándéka” kétoldalú bizottság szintjén tanulmányozni az ukrán tapasztalatot? Arra is kíváncsiak voltunk, megfelel-e a rideg gazdasági mutatóknak az uniós Eurobarometer felmérése, amelyben a magyarok az unióban szinte minden esetben a legborúlátóbban ítélték meg szociális helyzetüket? Gyurcsány az első kérdésre azzal válaszolt, hogy a hírt nem ismeri, „ezért a politikai udvariasság és jólneveltség okán” csak az „alaphír” megismerése után tudja azt kommentálni. A második kérdésre úgy felelt: az átalakításnak a jelenlegi szakasza indokolhatja, hogy a magyarok borúlátók, de azon lesz, hogy az ország jobban értse az átalakítások értelmét.

Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról