Merkel elégedett a klímacsúccsal

Megelégedéssel nyilatkozott a brüsszeli EU-csúcsértekezlet eredményeiről, különösen az energetikai kérdésekben született megállapodásokról Angela Merkel. A német kancellár, aki az unió soros elnökeként első csúcsértekezletét meglehetősen ambiciózusan, ugyanakkor diplomatikusan „vezényelte le”, a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva annak a nézetnek adott hangot, hogy olyan egyezmények születtek, amelyek szavai szerint évtizedekre határozzák meg az EU energetikai, illetve környezetvédelmi politikáját. Szavai szerint az unió ezáltal példát mutathat más kontinensek, illetve más országok számára is. Az állam- és kormányfők találkozójukon elfogadták, hogy az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, s szintén kötelezően előírták, hogy az unió teljes energiafogyasztásában 2020-ra érje el a 20 százalékot a megújuló energiaforrások aránya.
Összességében ugyanakkor vegyes fogadtatásra lelt a klímamegállapodás, amely az elemzők szerint ugyan páratlan lépés a környezet megóvása érdekében, szigorú jogi szabályozás mellett azonban a liszszaboni stratégia sorsára juthat. Will Hutton a brit The Observerben úgy vélte, a megállapodásnak egy új kiotói egyezmény modelljéül kell szolgálnia, ez azonban már nem csak Európa ügye. Az osztrák Greenpeace szerint viszont az uniós vezetők a francia atomlobbi előtt hullottak térdre – írta a Der Standard. S valóban, a párizsi Le Monde-ban Philippe Ricard rá is mutatott, Franciaország cseh, szlovák és finn támogatást maga mögött tudva az atomenergiát tartja a klímaváltozás elleni harc legjobb eszközének. A szakértők szerint azonban nincs sok idő a tétovázásra, ezért kár, hogy a tagállamok továbbra is csak bizonytalan lépéseket tettek. Beliczay Erzsébet klímaszakértő, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese arra emlékeztetett: Magyarországon az egy főre eső éves károsanyag-kibocsátás 5,7 tonna, s ha el akarjuk kerülni az átlaghőmérséklet több fokos emelkedését, akkor ezt 2030-ig két tonna alá kell csökkentsük. Kutatások kimutatták, Magyarország medence-jellegű fekvése miatt Európában – a Benelux államok mellett – a klímaváltozás által leginkább fenyegetett térség, éppen ezért Brüsszelben is a minél szigorúbb környezetvédelmi intézkedések meghozatalában lettünk volna érdekeltek.