„Nem vagyok médiaprostituált”

Súlyos etikai problémák merültek fel az uniós pénzeket elosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarország célba ér című kampányával kapcsolatban. A „Minden sikertörténethez kell egy főszereplő” szlogen négy arca közül – az 56 milliárd forintos támogatást reklámozó – Horváth László Kóka János miniszteri biztosa, egykori üzlettársa és az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság vezetője.

Nem vagyok médiaprostituált, aki az európai nagybácsi támogatásáért köteles eltűrni, hogy bármelyik sajtóorgánum rendelkezésére álljon úgy, hogy politikai hozzátartozástól függően támadják, vagy simogassák – fakadt ki lapunkhoz eljuttatott közleményében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mostani reklámkampányában szereplő egyik „sikerarc”. A felháborodott vállalkozó a másik három „sikertörténeti főszereplővel” együtt egy fillért sem kapott a nyilvánosságért, ami – a Kiskegyedtől az Új Emberig, a televíziós csatornákon futó reklámfilmeken át, egészen a köztereken elhelyezett plakátdömpingig – elborította a „célba érő” Magyarországot. A főszereplők telefonszámaihoz másodpercek alatt bárki hozzáférhet, mivel teljes nevük és a lakóhelyük neve is szerepel az NFÜ hirdetéseiben, miközben televíziós stábok és sajtóorgánumok vesézik ki „sikertörténetüket”. A négy arc egyike elkeseredésében „a lovagiasság szabályai szerint” úgy döntött, hogy „párbajra hívja ki azokat, akik pályán kívülről a fogadatlan prókátor hamis szerepében tetszelegnek.” A plakátokon szereplő vállalkozó elvárja, hogy az alaptalan vádaskodásokért kérjenek tőle bocsánatot.
A népszerűsítő kampány másik két főszereplője eddigi megszólalásaiban finoman úgy fogalmazott, hogy „meglepődtek, hogy arcukkal van tele az összes tévé és újság”. A női sikerarc, Tomózer Katalin – aki szintén egy fillér honoráriumot sem kapott – lapunknak elmondta: nem gondolta volna, hogy 2007-ben és ennyi médiafelületen szerepel majd.
*
Gellén Vencel pedig azt nehezményezte, hogy nem egyeztettek vele a róla készült kép nyomdába kerülése előtt, így a megtévesztő felirat miatt most sokan Gyula város polgármesterének hiszik.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejtette: a fénykép nem tartozik a közérdekű adatok közé, bár minden egyes nyertes pályázat egyéb adata – közpénzről lévén szó – nyilvánosnak minősül. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a konkrét ügyet és a szerződéseket nem ismeri, de általánosságban érvényes, hogy bármikor visszavonható az illetők hozzájárulása a másodlagos személyiségi jogokat (például a fénykép közlését) illetően.
A sikerpropaganda másik szépséghibája, hogy a reklámarcok még az első Nemzeti fejlesztési terv feltételeivel, 2004–2005-ben nyertek pályázatot, mostani szerepeltetésükkel viszont azt a második programot népszerűsítik, amelynek egyes feltételei enyhén szólva is megszigorodtak időközben. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a két program különbségeit pontosan nem ismerő személyek vajon most meg tudnának-e felelni az évente előírt 8–15 százalékos árbevétel-növekedési követelménynek vagy a vállalkozások dolgozóira vonatkozó, egy főre eső négymillió forintos bevételi alapkritériumnak. Tomózer Katalin például nem is tudott a megnehezített feltételekről, és arról sem, hogy ezek nem teljesítése esetén a 2007-es pályázatoknál a jegybanki alapkamat kétszeresével terhelten kellene visszafizetni az NFÜ kasszájába a „megnyert” támogatást.
Az összesen 360 millió forintba kerülő NFÜ-kampány kicsit drágának tűnik, ha azt nézzük, hogy az idén eddig kiírt gazdaságfejlesztési operatív programok esetében az NFÜ hozzávetőlegesen két-háromezer nyertes pályázattal számol. De akkor sem jobb a helyzet, ha az NFÜ honlapjáról letöltött pályázati anyagokat vesszük figyelembe: a 63 ezer letöltés így egyenként közel hatezer forintba került – az adófizetőknek. Hab a tortán, hogy az 56 milliárd forintos nyertes pályázatot hirdető Horváth Lászlóról kiderült, hogy Kóka János egykori üzlettársa az Elender Zrt.-nél, sőt március elsejétől a Kóka vezette gazdasági tárca kiemelt programjaiért felelős miniszteri megbízottjának nevezték ki.

Bajnai elismerte a hibát. Elismerte Bajnai Gordon, hogy hiba volt az uniós pályázatok kiírása előtti napokban változtatni a feltételeken, de a kormányzati szándék teljesülése érdekében, azaz hogy három év átlagában az éves árbevétel-növekedés 8–15 százalékos legyen, a kiszámítás módján korrigálni kellett – közölte az uniós fejlesztési tervet felügyelő eseti bizottság tegnapi ülésén a fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő, az eseti bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy államtitkár hatáskörébe került a pályázatok érvényesülésének vizsgálata. (MTI)