Orosz befolyás előtt?

Tárgyalásokat folytat az orosz Gazmetall vasérc- és acélipari konszern a Dunaferrt is birtokló ukrán Donbass vállalattal a két cég egyesüléséről – adta hírül nemrégiben az orosz Kommerszant üzleti napilaban megjelent hírt az mfor.hu gazdasági portál. A lap szerint a két társaság február 17-én szándéknyilatkozatot írt alá az esetleges egyesülésről; az egyesült vállalatot a Gazmetall ellenőrizné.
Magyarországon egyelőre hivatalosan nem sokat tudnak az ügyről – ez derül ki legalábbis az ÁPV reagálásából. A vagyonkezelő kommunikációs vezetője, Oravecz Péter lapunkat arról tájékoztatta, hogy ha létrejönne is egy fúzió, arról a magyar államnak tudnia kellene, hiszen a Dunaferr Zrt. privatizációs szerződése értelmében a befektetők vállalták, hogy a magánosítással megszerzett részvényeket öt éven belül nem idegeníthetik el, vagy semmilyen más módon nem ruházhatják át az ÁPV előzetes engedélye nélkül. Így a befektető személyében bármiféle változás csak akkor következhet be, ha az új szereplő vállalja az előírt kötelezettségeket. Ellenkező esetben a vagyonkezelő megtagadhatja hozzájárulását a tulajdonosváltáshoz, amelynek az is előfeltétele, hogy erről a befektetők írásban értesítsék a Dunaferr munkavállalói érdek-képviseleti szerveit.
Papíron tehát minden be van biztosítva, más kérdés, hogy az előírásokat olykor meg is lehet változtatni, és erre pont a Dunaferr esetében már volt is példa. Amikor az állam 2004 elején eladta a vasművet, egyebek mellett előírta, hogy öt éven át meg kell tartani a munkavállalók létszámát, és emellett az új tulajdonosnak létre kell hoznia egy társaságot, amelyen keresztül évi 260-270 millió forintot kell a Donbassnak kistérségi fejlesztésre fordítania. Ez ötszáz új munkahelyet jelentene, csakhogy – mint a Magyar Hírlap megírta – nemrégiben a Donbass az előírás módosítását kérte, és ebbe az ÁPV bele is egyezett. Dorkota Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint így egy munkahellyel sem lesz több, mert a fejlesztések révén keletkező munkahelyekre a Dunaferrtől leépített munkavállalókat veszik át. Dorkota szerint nem elképzelhetetlen, hogy a lépés összefüggésben lehet a háttérben zajló egyesülési folyamattal, hiszen egy kisebb dolgozói állományú cég vonzóbb a piacon.

Visszaesés az acéltermelésben. Az idén öt és fél százalék körüli növekedés várható a világ acéltermelésében, azaz kevéssel meghaladja az 1,3 milliárd tonnát. Ezt a brit MEPS szakági tanácsadó iroda közölte, megjegyezve, hogy ez jelentős visszaesés a tavalyi kilenc-tíz százalékos növekedési ütemhez képest. Az említett összmennyiségből 727 millió tonnányi juthat Ázsiára a tavalyi 667 millió után, a kínai termelés 475 milliós lehet majd, vagyis az ázsiai kétharmada és a világtermelés 36 százaléka. Az EU-ban 1,5 százalékkal csökken az idén a termelés, az Egyesült Államokban is visszaesés várható, de egyelőre a MEPS nem bocsátkozik nagyságrendi becslésekbe a tavalyi csaknem ötszázalékos termelésmérséklés után, mert az idei első negyedben növekedés várható az igények alapján. Tavaly 1,217 milliárd tonna volt a világ (nyers)acéltermelése a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) szerint – jelentette az MTI.