Hat esztendőn át évi hét petajoule háztartási energiamegtakarítást irányzott elő a kormány. Ez – tekintve, hogy a szektor éves összfogyasztása meghaladja az évi 300 petajoule-t – meglehetősen ambiciózus vállalásnak tűnik, a kérdés csak az, hogy e követelményt milyen eszközökkel valósítják meg. Némi megtakarítást nyilván automatikusan kikényszerítenek a folyamatos energiaár-emelések is, az igazi megoldást azonban mégiscsak az épületek fűtési rendszereinek, szigetelésének korszerűsítésére, illetve a nyílászárók cseréjére kiírt lakossági támogatások megemelése jelentené.
A nemzeti energiatakarékossági pályázatok hagyományosan óriási érdeklődés mellett zajlanak, tavaly például rövid két hét alatt lekötötték az összes rendelkezésre álló pénzt. Valószínűleg idén is nagy lesz a tolongás, ezt jelzi legalábbis, hogy a gazdasági tárca honlapján lévő fórumok közül messze a témába vágókhoz érkezett a legtöbb bejegyzés. A legtöbben arra kíváncsiak, hogy mikor írják ki az idei pályázatokat. Erre hivatalos válasz nincs, a tárca szakállamtitkára, Felsmann Balázs viszont nemrégiben azt nyilatkozta, hogy március második felére várható a pályázatok megjelenése. A keretösszeg nagyobb lesz, mint tavaly – sajtóinformációk szerint 2,6 milliárd forint –, rossz hír viszont, hogy az eddigi harminc helyett idén már csak a beruházás összértékének tizenöt százalékáig nyújt vissza nem térítendő támogatást az állam. A maradék összeget vagy saját erőből, vagy hitelből kell finanszírozni a kevésbé huzatos, vagyis olcsóbban fenntartható lakásra vágyakozóknak, akik közül 15-16 ezer pályázónak juthat támogatás. Feltéve, hogy pályáznak egyáltalán ennyien. Szakemberek legalábbis tartanak tőle, hogy a tizenöt százalékos támogatás már nem jelent igazán komoly lökést a beruházás elkezdéséhez, s ha a költségek számbavétele után esetleg az derül ki, hogy a felvett hitel törlesztése még hosszú évekig meghaladja majd a korszerűsítés révén elérhető rezsicsökkenést, sokan inkább lemondanak a beruházásról, hiszen rövid távon még mindig így járnak jobban.
Valószínűleg az állam is rövid távon gondolkodik, amikor szűkre szabja a támogatási keretet. Holott a költségvetésből kiderül, hogy lenne több pénz is támogatásra, de azokat feltehetően a büdzsé egyéb kiadási felé csatornázták be. Környezetterhelési díjból például 5,5, energiaadóból pedig 11,5 milliárd forintnyi bevételre számít idén az állam, s többen is úgy vélik, méltányos lenne legalább az utóbbi tételt teljes egészében visszajuttatni valamiképp az energiafogyasztóknak. A költségvetési törvény azt is megengedi, hogy a szén-dioxid-kvóták eladásából befolyó pénzeket átcsoportosítsa az energiafelhasználás javítása című kiadási fejezetbe. Tavaly körülbelül egymillió tonna kvótát értékesített az állam 2,3 milliárd forint értékben, s idén tavaszra is meghirdetett egy hasonló nagyságrendű kibocsátást, ám átcsoportosításról eddig nem hallottunk.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat
