Zátonyra futott tavaly ősszel a házipénztáradó gondolata, az Alkotmánybíróság ugyanis semmissé nyilvánította azt a jogszabályt, amelyben a kormány – egy bizonyos limit felett – komoly adóterhet vetett volna ki a céges kaszszákra. A kabinet végül a számviteli szabályok szigorításával köszörülte ki a megszorítások során esett csorbát. Pénzkezelési szabályzatot a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók eddig is kötelesek voltak készíteni, új elem viszont az, hogy mulasztási bírság vethető ki a hanyag vállalkozásokra. Erre már február 15-e óta sor kerülhet, az igazi szigor azonban április 1-jétől várható, amikor már az is büntethető lesz, ha a szabályzat nem felel meg az év elejétől hatályos új követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy rögzíteni kell a pénzforgalom lebonyolításának menetét, a napi készpénzállomány maximális mértékét, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást és még sok más adatot. A revizorok pedig valószínűleg nem lesznek elnézőek, kérdésünkre ugyanis az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) leszögezték: a pénzeszközöket érintő valamennyi gazdasági esemény adatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni, s a rendelkezések legkisebb mértékű megszegése is 500 ezer forint bírságot vonhat maga után. Ám az adóhatóság határidőt is kitűz, s ha a vállalkozás addig sem alakít ki szabályos ügymenetet, a korábban kiszabott bírság kétszeresét rója ki. E téren az APEH-nak mérlegelési lehetősége sincs – figyelmeztet az adóhivatal.
Mindez jogosnak tűnhet több ezer fős nagy cégek esetében, de a számviteli törvény vonatkozik a családi kisvállalkozásokra is, amelyekre az új szabályozás komoly pluszterheket ró. Mégis ajánlatos kellő figyelmet fordítani a szabályzat ki- vagy átalakítására.
Még van kiskapu. Sok ezer adózó kényszerülhet az idén arra, hogy egy jogszabályi hiányosság okán saját maga készítse el a múlt évről szóló adóbevallását. Amikor ugyanis a kormány az év végén visszaállította a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét, a szabályozásból kimaradt az a dátum, amely meghatározná: a vállalkozás meddig köteles jelezni dolgozójának, hogy elkészíti-e annak elszámolását. Ez azért lehet veszélyes, mert az adóhatóságtól csak február 15-ig lehetett kérni az adó megállapítását, aki tehát nemleges választ kapott a cégétől, önbevallásra kényszerült. Március 12-ig azonban még volt mozgástér: a munkáltató ugyanis – amennyiben nem vállalta a bevallás elkészítését – köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításban: alakilag ellenőrizni és továbbítani az adónyilatkozatokat. Bár a dokumentumokat elméletileg február 15-ig le kellett adni a munkáltatónak, „házon belül” március 12-ig semmi nem akadályozta ezek pótlását. Az adó- és könyvelőkamarák ugyanakkor azt javasolják a munkáltatóknak, hogy vállalják a bevallások elkészítését, s e döntésükre akár még május elején is sor kerülhet: a munkáltatói és az önbevallások beadási határideje ugyanis május 21-e. Az viszont már március végén kiderülhet, hányan éltek az adóhatósági adómegállapítás (adam) lehetőségével. Jelenleg a nyilatkozatok fogadása és feldolgozása még folyamatban van, az adóhatóság február közepéig mintegy 3700 adam-nyilatkozatot fogadott.
origo.hu
Kiderült, ki lesz Gyurcsány Ferenc utódja
