Állati eredetű fantázialények címmel ír rövid tanulmányt Lovas Orsolya a Jel legújabb számában. A cikk a keresztény művészet szimbólumait taglaló sorozat része. E szimbolikus lények eredete a híres Physiologusra vezethető viszsza, az egyiptomi íróra, akinek Kr. után 200 körül keletkezett természettudományi-vallásos könyve rendkívül népszerű volt. „A mű ötvenöt fejezetben mutat be létező állatokat, növényeket, ásványokat, valamint fantázialényeket, és a barokk korig meghatározta a keresztény művészet állatszimbolikáját…” – írja a szerző.
A szimbolikus lények közül pozitív tartalmat tulajdonítottak az egyszarvúnak, a griffnek meg a főnixnek, és negatívat többek között a sárkánynak és a baziliszkusznak. Az egyszarvú vagy unikornis, mely gyakran a Szűz kísérőjeként jelenik meg, Krisztus-jelkép, de a szerzetesi élet szakrális magányára is utal. A leviatán és a behemót nehezen meghatározható lény, egy kicsit kígyó, egy kicsit sárkány, ez is, az is a romlás jelképe. A mezopotámiai eredetű griff Krisztus mennybemenetelének és feltámadásának szimbóluma, míg a baziliszkusz a gonosz megtestesítője: lehelete mérgező, tekintete halálos. A főnix, mely egyiptomi eredetű, szintén Krisztus-szimbólum. Hasonlatosan a griffhez a Fiú feltámadását jelképezi, ezért időnként dicsfénnyel övezve ábrázolták.
origo.hu
Karácsony húzza az időt, jogszabálysértő a főváros működése – videó
