A döntés hátterében az áll, hogy egyre nő a félelem az úgynevezett „árnyékflottától” – ezek jellemzően öreg orosz tankhajók, amelyek szankciókat megkerülve szállítanak nyersolajat Kínába és Indiába. A vitorlásdrónok képesek azonosítani a hajókat, nyomon követni azok mozgását, és kiszűrni a gyanús tevékenységeket, amelyek potenciális támadást jelezhetnek a tenger alatti infrastruktúra ellen, írja a The Guardian.
Mi az a drónvitorlás?
A „saildrone” egy tíz méter hosszú, vitorlásra emlékeztető, pilóta nélküli jármű, amelyet a kaliforniai Saildrone vállalat fejlesztett ki. Ezek a drónok nem szállítanak rakományt vagy személyzetet – kizárólag adatgyűjtésre szolgálnak. Beépített mesterséges intelligenciával, radarokkal, kamerákkal és szenzorokkal dolgoznak, így részletesebb képet tudnak adni a tengeri forgalomról, mint a műholdak.
A vállalat eddig főként az amerikai haditengerészet partnere volt, ahol a hajóikat kábítószer-kereskedelem és illegális halászat elleni műveletekben használták. Dánia most elsőként alkalmazza őket európai védelmi célokra.
Viták és kritikák
A vitorlásdrónok bevetése heves vitát váltott ki Dániában: több tech-szakember és adatbiztonsági szakértő is aggodalmát fejezte ki az amerikai céggel való együttműködés miatt.
David Heinemeier Hansson szoftvermérnök úgy fogalmazott:
Az amerikai cégeknél mindig fennáll a veszély, hogy az Egyesült Államok kormánya bármikor hozzáférést kérhet az adatokhoz, vagy felfüggesztheti a hozzáférést.
