J. D. Vance amerikai alelnök a hét végén Grönlandra látogat, ezzel ő lesz a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki elutazik a stratégiai jelentőségű szigetre. Látogatása részeként felkeresi az amerikai űrhaderő egyik bázisát is. Az amerikai elnök korábban már világossá tette, hogy az Egyesült Államok részévé akarja tenni a világ legnagyobb szigetét, mely az Egyesült Államok számára stratégiai jelentőségű.
Szerintem az amerikai és dániai vezetők túl sokáig hagyták figyelmen kívül Grönlandot
– mondta az amerikai alelnök.
Történelmi előzmények
Az Egyesült Államok már többször érdeklődött Grönland megszerzése iránt, de a sziget továbbra is Dánia autonóm területe. Harry S. Truman amerikai elnök 1946-ban százmillió dollárt ajánlott Dánia számára Grönlandért, de a kormány visszautasította az ajánlatot. Washington stratégiai érdeklődése már akkor is egyértelműen volt, főként a hidegháborús geopolitikai helyzet miatt.
Egy ilyen lépés végrehajtása komoly politikai, jogi és geopolitikai akadályokba ütközne.
Trump szóhasználatában az szerepel, hogy megszerezzük Grönlandot. Ha a politikai vetületét nézzük, akkor ez egy ellentmondásos és kihívásokkal teli helyzet
– mondta lapunknak Flamm László történész, külügyi szakértő.
Grönland Dánia fennhatósága alá tartozik, de 1979 óta élvez széles körű autonómiát. Dánia biztosítja azonban a katonai védelmét és intézi Grönland külpolitikáját, ami kulcsterület. Ha ezt kivennék Koppenhága kezéből, az jelentene egy valódi függetlenséget és abban az esetben tudná ezt esetleg kétoldalú megállapodások keretében az Egyesült Államok átvenni
– tette hozzá.
Jogi szabályozás
A nemzetközi jog és a NATO-szerződés jelentős akadályokat állít az Egyesült Államok elé. A Dánia–Grönland autonómiatörvény alapján Grönland belső ügyeiben szabadon dönt, Grönland csak saját döntése alapján válhat függetlenné. A Nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya szerint a területi integritás elve tiltja egy ország területének megszerzését beleegyezés nélkül.
Ehhez Dániának le kellene mondania Grönlandról, ami így független állam lenne és dönthetne arról, hogy merre indulna tovább. Ehhez előbb fel kellene venni Grönlandot az ENSZ-be és az ott lévő katonai légibázis mellett is hatalmas katonai beruházást igényelne Washingtontól.
– mutatott rá a szakértő.
A NATO-tagság és annak geopolitikai hatásai
Dánia NATO-tagként köteles megvédeni Grönlandot bármilyen amerikai erőszakos lépés ellen. Oroszország és Kína is geopolitikai fenyegetésként kezelné az amerikai expanziót az Arktisz régióban.
Grönland a NATO térségben fekszik az Atlanti-óceánban. Ha egy drasztikusabb eszközre gondolunk, ami inkább izgathatja a világ közvéleményét, nevezetesen, hogy az Egyesült Államok katonailag megszállhatja-e a Grönlandot, akkor azzal megsértené a NATO 5. cikkelyét, hogy egy NATO-tagállam ellen indítana akciót. Ez véleményem szerint kevésbé elképzelhető, bár nem kizárt.
– hangsúlyozta Flamm László.
A szakértő arról is beszélt, hogy az USA jelenleg is működteti a korábbi Thule légibázist Grönlandon. Egy gazdasági vagy katonai megállapodás révén az amerikai befolyás tovább növekedhetne, ami végül egy puha annexióhoz vezethet.
A másik út a gazdasági bekebelezés lehetne
Trump számára gazdasági eszközökkel sokkal könnyebb volna ezt a szándékot az útjára indítani.
Ott vannak az értékes ritkafémek és ásványkincsek, melyeket ki lehetne bányászni. Ez mind az egyre fontosabbá váló harcászat és a robotika számára is kulcsfontosságú, az Egyesült Államok iparát is tudná ezzel erősíteni.
– összegezte a szakértő.
Az egyetlen reális út az lenne, ha Grönland függetlenné válna, és önként csatlakozna az Egyesült Államokhoz, de még ez is hosszú és bizonytalan folyamat lenne.
