Az örök példakép adománya: a gólöröm

Előre eltervezett időpontban, Puskás Ferenc nyolcvanadik születésnapján hivatalosan is megnyitotta kapuit a róla elnevezett labdarúgó-akadémia Felcsúton. Az ünnepélyes eseményt a névadó már nem érhette meg, ami az ő részéről „művészi” sors, a közönségétől pedig mulasztás, ám a nagy egyéniségek életművei idővel minden szinten a helyükre kerülnek. Miként Orbán Viktor, az akadémia alapítója fogalmazott beszédében: Puskás Ferenc örök példakép, a valaha élt legnagyobb gólkirály; s a magyar embereknek az élet minden területén arra lenne szükségük, hogy átéljék azt a „gólörömöt”, amiben neki több mint ezerszer is élménye volt pályafutása során.

A megnyitóünnepség szervezői több évtizedes vita végére is pontot kívántak tenni az időpont megválasztásával. A legtöbb életrajzi műben április 2. szerepel Puskás Ferenc születési dátumaként, ám hivatalos dokumentumokra, illetve a családi legendáriumra hagyatkozva a hozzá közel állók egyre nyíltabban hirdetik, Puskás Ferenc valójában elsején született.
Anélkül, hogy újabb vitát generálnánk: Felcsúton aligha fordult meg életében. A Fejér megyei község Orbán Viktor szülőföldjeként vált ismertté, s ha a hírnév felől közelítjük meg az Etyeki-dombság lábánál fekvő települést, akkor a korábbi miniszterelnök komoly vetélytársat teremtett magának a labdarúgó-akadémia alapításával – néhány év múlva Felcsútról már valószínűleg Puskás Ferenc neve ugrik be az embereknek, futballberkekben legalábbis mindenképpen.
Ha pedig Budapest felől közelítünk, az M1-es autópályáról a bicskei leágazáson át érhetjük el Felcsútot, ahol tegnap nem kellett keresgélni, merre is található a futballpálya. Parkoló autók sokasága mutatta az irányt, a díszes vendégek sora pedig az esemény rangját. S ha őszinték vagyunk: az akadémia alapítása ettől emelkedik eseménnyé. Önmagában ugyanis csak egy bizonytalan kimenetű terv kezdőpontja; értékét majdan működése méri le: hány első osztályú és válogatott játékost ad a magyar labdarúgásnak.
A tegnapi megnyitó azt sejteti, az alapító nemcsak a lehetőséggel, hanem a felelősséggel is tisztában van. Hívó szavára, illetve Puskás Ferenc tiszteletére a magyar labdarúgás számos nagy egyénisége – Illovszky Rudolffal kezdve, Mészöly Kálmánon, Détári Lajoson át Lipcsei Péterig, valamint Kisteleki István MLSZ-elnök – tette tiszteletét. A külföldi vendégek közül Arsene Wenger, az Arsenal vezetőedzője, illetve Lothar Matthäus világbajnok, aranylabdás, korábbi magyar szövetségi kapitány végül nem érkezett ugyan meg, de Raymond Kopa, Puskás egykori csapattársa a Real Madridnál eljött, miként Andy Roxburgh, az UEFA technikai igazgatója is, valamint Zlatko Markovic, a horvát szövetség elnöke.
Az ünnepség a célul tűzött jövőnek megfelelően a hét végén Felcsúton megrendezett utánpótlástorna legjobbjainak díjazásával kezdődött. Ezt követően Orbán Viktor mondott beszédet. Ebben Puskást örökös példaképnek, a gólt pedig a beteljesülés pillanatának nevezte. Eme alapgondolatra nemcsak az akadémia működését, hanem politikushoz illően valamennyiünk remélt jövőjét is felfűzte: minden területen lőjünk gólokat, legyünk sikeresek. Ma már nem tűnik a könnyű út választásának a labdarúgás, ennél mélyebbről aligha lehet újrakezdeni.
Ezután leleplezték a Golden Foot Alapítvány Monacóban őrzött Puskás-lábnyomatának hiteles másolatát, beszédet mondott Mezey György, Michel Platini szavait tolmácsolta Andy Roxburgh, végül Szabó István református és Spányi Antal katolikus püspök osztott áldást. Egyházi méltóságok ilyen célú invitálása manapság ismét szokásos, sőt talán divatos, ám a két püspök egyaránt eredeti gondolattal adott bővebb értelmet a hagyományos feladatnak. „Platóntól tudjuk, a gömb a legtökéletesebb alakzat – mondta egy futball-labdával a kezében Szabó István. – Aki gólt akar rúgni, annak magának is tökéletesnek kell lennie. Küzdelem a szabályok szigorú betartása mellett, ezt a közös játékot jelenti az emberiségnek a labdarúgás.” Spányi Antal az esemény időpontjából kiindulva fogalmazott meg intelmet: „Virágvasárnapot, Krisztus jeruzsálemi bevonulását ünnepeljük. Ám azt is tudjuk, az örömből milyen rövid idő alatt lehet bánat. Aki ma hozsannát mond, az holnap már feszítsd meg!-et kiált. Mily sokan vannak, akik ígéretesen kezdik pályájukat, ám nem tudják beteljesíteni a bennük rejlő ígéretet.”
Nem olyan idők járnak, amikor ezek a gondolatok egy életprogram alapját képezik. Ám az igazi tehetségeknek a labdarúgásban is csak eszerint szabadna tervezni a jövőjüket. Vagy legalábbis nevelőiknek ekképpen útra bocsátani őket.
A Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia ezt igyekszik célként állítani. Egy korábbi alkalommal Orbán Viktor így beszélt az intézmény koncepciójáról: „Meggyőződésem, hogy a magyar futball egyik fő problémája életmódprobléma. A magyar futballisták napi négy órát foglalkoznak a sportágukkal, és a többi időt nem képesek értelmesen eltölteni. Ezért nálunk félkatonai rendszer van érvényben: a bentlakók fél hétkor kelnek, fél tízkor fekszenek, napi egy óra szabadidejük van. Aki az életben lógós, az a pályán is az lesz, képtelen komolyan venni a feladatát.”
Szigorú szavak. Ezen meglátásból kiindulva nem az iskola jön helybe Felcsútra, hanem a nebulók mennek iskolába, méghozzá egyháziba, Zsámbékra, a premontrei rendhez. Mégpedig azért, mert a tapasztalatok alapján az akadémiához kötött iskolában a tanulás másodlagossá válik. A Puskás-akadémia többek között ebben kíván különbözni az országosan ismert agárdi Sándor Károly Akadémiától. Orbán Viktor nem is tagadja, hogy a két intézmény egymás vetélytársa lesz: „Ellenérdekelt felek vagyunk, de az alapvető célunk közös: fel kell értékelnünk a futballpiacot. A labdarúgás szent és sérthetetlen. Amit egyszer sikerült megutáltatni az emberekkel, azt nem lehet már megszerettetni velük, ezt az akadémiák vezetői szerintem értik. Az úttörőnek, a Sándor Károly Akadémiának jár az extra prémium, de természetesen szeretnénk az ország legsikeresebb akadémiája lenni.”
Az alapító állítja, az ötlet már benne is régen, „a Bozsik-program eufóriája idején” megfogant, s a hátrányt jobb vagy legalábbis más programmal kívánja lefaragni: „Lépésenként akartunk előrehaladni, mára eljutottunk oda, hogy már műfüves nagypályánk is van, emellett több kisebb, és mindegyik világítással. Tavaly egy romos, korábban varrodának használt épületből háromfős kollégiumi szobákat létesítettünk, ahol már az első évfolyam bent is lakhat, pontosan huszonöt fő.” Az akadémiát öt évfolyamosra tervezik, tehát először négy év múlva működik majd „csúcsüzemben”. Nem könnyű a bejutás, a szakemberek már most négy megyében végeznek előválogatást, de van erdélyi és felvidéki növendék is.
Ha a Sándor Károly Akadémiával hasonlítjuk össze, akkor a Puskás Ferenc-akadémia több szempontból is állja a versenyt. Az anyagi hátteret ott Várszegi Gábor, itt elsősorban Demján Sándor és Lázár Vilmos biztosítja; a szakmai munkáért ott a legfelső szinten Garami József, itt Mezey György felel. Sőt ha a segítőket, a teljes stábot tekintjük, akkor Felcsút talán jobban is áll, mint Agárd. A szakmai irányító testületben, amelyet Mezey vezet, megtalálhatjuk az Aranycsapat két játékosát, Buzánszky Jenőt és Grosics Gyulát, a labdarúgásba ekként visszatérő Kovács Ferencet, a Videotont két évtizede UEFA-kupa-döntőig vezető szakembert, Gellei Imrét, a Ferencváros vezetőedzőjét, továbbá külföldről Szabó Józsefet, a Dinamo Kijev alelnökét, a Kanadában élő Csabai Józsefet, Werner Kernt, a Bayern München utánpótlás-igazgatóját, valamint Howard Wilkinsont, a Leeds korábbi menedzserét. A növendékeknek német nyelvet oktatnak majd, részben már arra is gondolva, hogy nyaranta három-négy hetet a Bayernnél tölthessenek, délelőtt nyelvtanfolyamot, délután a klub korosztályos csapatának edzéseit látogatva. A futballt persze elsősorban gyakorlatban kell oktatni, erre olyan edzők jelentenek garanciát, mint a korábbi tatabányai kedvenc Vincze István, a vasasos Szíjjártó István vagy éppen Disztl Péter.
Az agárdi intézményhez képest jelenleg két hátránya van a felcsútinak. Ott az ellátás teljesen ingyenes, itt viszont havi nyolcezer forintot kell fizetniük a szülőknek. Továbbá az agárdi tehetségeknek az MTK nemcsak az első osztályú szereplést, hanem a magyar szinten kiváló külföldi menedzselést is biztosítja, míg a Puskás-akadémia egyelőre csak a másodosztályú Felcsút SE-vel van szerződéses viszonyban. Igaz, ez hamar megváltozhat. Szívesen együttműködne az intézménnyel a Ferencváros és a Honvéd, és már csak a földrajzi közelség okán számításba jön a megyei csapat, az FC Fehérvár, a „Videoton” is.
A távolabbi jövőről Orbán Viktor elmondta, aki itt 19 évesen végez, az mindenről bizonyítványt kap, jóval előbbre tart majd, mint a kortársai. A tízéves terv szerint a felcsúti Európa egyik legszebb utánpótlás-nevelő bázisa lesz. Az egész magyar labdarúgást tekintve pedig az akadémiáknak köszönhetően a következő nyolc évben két nagyságrenddel megnőhet azon külföldre igazoló játékosok száma, akik visszatérnek a válogatottba.
Orbán Viktor is tisztában van azzal, önmagában ezzel nem oldható meg minden probléma, mert ahhoz elengedhetetlen a klubok megerősödése. Az utánpótlásműhelyeknek mégis az a jelentőségük, hogy a munkát csakis alulról van értelme elkezdeni.