Közép- és Kelet-Európában hazánkban a legmagasabb a fizetésképtelen vállalkozások száma – adta hírül a 2006-os adatok alapján a napokban a Coface Austria hitelbiztosító. A cég elemzésében az szerepel, hogy a kormányzati megszorítások komoly kockázatot jelentenek a magyar vállalkozásoknak, és a jelenlegi gazdasági viszonyok kritikus piaccá tették hazánkat. A jelentés tehát megerősíti a gazdasági szereplők azon félelmét, hogy Magyarország ezen a területen is a térség sereghajtójává küzdötte le magát. A sommás ítélet annyiból nem meglepő, hogy az utóbbi hetekben sorra jelentek meg a fizetésképesség radikális romlásáról szóló magyar elemzések is. A Coface magyar cége, a Coface Hungary Credit Management Services Kft. azt közölte, hogy 2007 első negyedévében csaknem 24 százalékkal nőtt a fizetésképtelen cégek száma, és a társaság előrejelzése szerint a következő két-három év is igen keserves lesz a magyar vállalkozásoknak.
*
A megszorítások már tavaly éreztették hatásukat, 2006-ban ugyanis az előző évi háromszorosával, csaknem 18 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma. A felszámolási, végelszámolási és csődeljárások 15 százalékos növekedéséről számolt be nemrég a Creditreform hitelezővédelmi szövetség. Hasonló kép rajzolódik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi stabilitási jelentéséből is. Eszerint a fő kockázat ma már nem egy alapvető fiskális válságban keresendő, hanem abban, hogy a megszorítások súlyos terheket rónak a magyar vállalkozásokra, és helyzetük romlása komoly veszélyforrássá válhat. A Jelentés a pénzügyi stabilitásról című dokumentum megemlíti, hogy folyamatosan nő a cégek eladósodottsága, és emelkedik a devizahitelek aránya is. Ez a jelenlegi erős forint dacára is komoly kockázatot jelent. A vállalkozások közeljövője azért is tűnik borúsnak, mert a kormányzati lépések hatására kiadásaik nőnek, bevételeik alakulásán azonban máris érezhető a kereslet szűkülése, holott a visszaesés teljes egészében csak az év végére jelenik meg. A nyereség elapadásával emelkedhet a csődök száma, és tovább nőhet a körbetartozások száma. A kifizetetlen pénzek összértéke már így is több száz milliárd forintra tehető.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a helyzet romlása olyan stratégiai ágazatokban is megfigyelhető, mint a szolgáltatások, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a turizmus, az építőipar válságáról már nem is beszélve. Míg utóbbiban a csődök aránya 5 százalék körül – sőt néha efelett – alakul, a feldolgozóipari csődök aránya is 4 százalékhoz közelít, és a többi ágazat sem büszkélkedhet 2,5 százaléknál jobb mutatókkal.
A helyzet visszásságára utal az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly december végén összesen 1,276 millió regisztrált vállalkozás volt Magyarországon, ennél azonban lényegesen kevesebb, mindössze 640 ezer jelent meg adófizetőként. Társas vállalkozásból 513 ezret tartott nyilván a KSH, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látókörébe azonban csak 320 ezer cég került, és még ebből is 118 ezer veszteséggel működött, vagyis nem fizetett társasági adót. Jelzésértékű, hogy már a tavaly ősszel bevezetett megszorító lépések is a vállalkozások számának csökkenését eredményezték: a tavalyi esztendő második fél évében csaknem 35 ezerrel csökkent a gazdasági szervezetek száma. A legnagyobb visszaesést az egyéni vállalkozásoknál mérte a hivatal: fél év alatt közel 40 ezer egyéni vállalkozó adta vissza az igazolványát azért, mert nem látott esélyt tevékenységének folytatására.
Az Ecostat gazdaságkutató intézet is a hazai kis- és középvállalkozások likviditási helyzetének romlását mérte az idén. Az intézet felmérése szerint az amúgy is alultőkésített társaságokat hátrányosan érintette az egyre romló fizetési morál. Múlt hónapban már a vállalkozások 41 százaléka tartott a fizetési nehézségektől. A likviditási problémákat a fejlesztések elhalasztásával és kölcsönök felvételével próbálja meg áthidalni a legtöbb cég.
Deli Zsolt, a Creditreform követeléskezelő értékesítési igazgatója lapunknak a fizetési morál további romlását és a felszámolási eljárások számának növekedését jósolta az idei évre. Deli szerint a fizetésképtelenségi eljárások oka a körbetartozáson és a visszaeső fogyasztáson kívül a felszámolásra vonatkozó szabályok megváltozásában is keresendő, az új szabályozás alapján ugyanis könnyebb elindítani ezt az eljárást. Egyre több szektort érint az állami megrendelések visszaesése, s a legnagyobb bajban az építőipari vállalkozások vannak. A Creditreform arra számít, hogy a körbetartozások nyomán kialakult késedelmes számlakifizetések gondja idén sem mérséklődik. Az átlagos késlekedés immár 62-65 napot tesz ki, s ehhez az is hozzájárul, hogy a nagy cégek – elsősorban a multinacionális kereskedelmi hálózatok – 60–90 napnál előbb nem fizetnek a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Hasonló előrejelzést adott Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki a felszámolások és a körbetartozások terjedését, valamint a fizetési morál további romlását jósolta erre az évre. A tendencia Petykó szerint tartós lesz, a gazdasági növekedés lassulása és a fogyasztások visszaesése ugyanis számos vállalkozásnál a piacok beszűkülését vagy elvesztését eredményezi.
A gazdasági szervezetek régóta arra figyelmeztetnek: a tehernövekedés elsősorban a tőkeszegény, sokszor az életben maradásért küszködő magyar kis- és középvállalkozásokat érinti a legérzékenyebben, márpedig ez a szektor biztosít kenyérkereseti lehetőséget a munkavállalók kétharmadának. Ha tehát a csődhelyzet tömegessé válik, az nemcsak a cégektől várt adóbevételekben, hanem a foglalkoztatási mutatókban is érezteti majd hatását, és ilyen körülmények között veszélybe kerülhet a konvergenciaprogramba foglalt egyensúlyi célok elérése is.
origo.hu
Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását
