Elkerülhetetlen az előre hozott választás

A válság törvényes megoldására, ennek érdekében kompromiszszum keresése felé tereli a vitázó ukrán feleket a nemzetközi közvélemény. Ennek szellemében született meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tegnapi határozata is, amely egyebek mellett antidemokratikusnak tartja az átülések megakadályozását. Kijevben közben folyik az iszapbirkózás, egymást érik az öv alatti ütések; a krízis végkifejlete elemzők szerint még messze van.

Viktor Juscsenko meglehetősen sajátosan áll a törvényekhez. Nem először fordul elő, hogy neki nem tetsző esetekben hajlamos figyelmen kívül hagyni azokat. Erősen kétséges az elnök parlamentet feloszlató döntésének jogi megalapozottsága is. Elsősorban azért, mert parlamenti demokráciában a képviselőház működését nem lehet megszüntetni az új választásokig, még akkor sem, ha a rada adott esetben sokak szemében diszkreditálódott. Az alkotmánybíróság azonban aligha fogja egyértelműen kimondani Juscsenko hibáját. A bírák inkább arra várnak, hogy közben valamiféle politikai kompromisszum szülessen, amelynek törvényes keretet adhat a verdikt – véli a kijevi Politikai Értékek Kutatásának Központját vezető Olesz Donyij.
A politológus szerint a válság olyan határokat lépett át, hogy Ukrajnán már csak az idő előtti választások segítenek, amelyekre aligha kerülhet sor ősznél vagy a jövő év tavaszánál előbb. A helyzet másfél évtizede a legkritikusabb, s a politikai elit rotációjára óriási az igény, ám ezt most nem lehet elkapkodni, időt kell hagyni arra, hogy minden szereplő felkészülhessen a demokratikus megméretésre– mondta az egyébként Juscsenkóhoz közel álló Jurij Lucenko Népi Önvédelem nevű ellenzéki mozgalmának választási listáján már előkelő helyet kapott elemző. A jelenlegi helyzetben nem is nagyon lehet független, legfeljebb politikai döntést hozni, hiszen minden oldalról hatalmas nyomás nehezedik az alkotmánybírákra. Már ez a tény is a politikai kompromisszum szükségességét sürgeti. Ha a megegyezés elmarad, bármely döntés csak a helyzet romlásához vezethet. Egyik esetben felmerülhet az elnök elmozdítása, míg a másikban a választások részleges bojkottja. Donyij szerint mindkét forgatókönyv az ország kettészakadását erősítené, amit el kellene kerülni.
A politológus úgy véli, az előre hozott elnökválasztás esélye csekély, s az erőszak elszabadulására is minimális esélyt lát, mondván: Ukrajnának már elég tapasztalata van a konfliktusok vér nélküli megoldásában. A helyzet eszkalációjában egyik oldal sem érdekelt, mert az ezért felelős erőt büntetné a közvélemény. De azért sem – teszi hozzá –, mert nem lehet tudni, az egykori KGB ügynökei melyik pártba hogyan épültek be, mikor lenne szó provokációról, s ellenőrizhető lenne-e egy ilyen kifejlet. A politikus szerint az utca most egyébként sem nagyon tudna komoly nyomást gyakorolni a felekre, e tüntetések inkább polittechnológiai jellegűek, alátámasztandó a felek társadalmi támogatottságának tartalékait.