Magas kőfal takarja itt az iskolaudvart. Az autizmussal élők nem jól reagálnak az átlagember számára normális ingermennyiségre – mondhatni, ingerkeresők –, ezért zajlik zártan, különálló épületben a Nyitott Világ Autista Tagozat szakmai munkája. A gyermekek figyelme néha rögzül valamelyik külső ingerre, vagy éppen nyugtalanok lehetnek a hatásukra. A szülők, akik a tagozatról délután négykor elhozzák gyermeküket, nem kis fizikai erőt fejtenek ki, mialatt velem társalognak, hogy visszafogják csemetéjüket, akik minden veszélyérzet nélkül indulnának el a számukra vonzó dolgok, akár egy élénk színű autó után.
Az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója, Bartyik Mihályné nem ad engedélyt arra, hogy belépjek a tagintézmény Palotai úti épületébe, sőt nem kíván nyilatkozni sem. Arra hivatkozik, hogy az autista gyerekek áthelyezésének terve lekerült a napirendről. A történések persze összefüggnek a székesfehérvári közoktatási intézmények átszervezésének megbukott kísérletével. Ez végső soron összevonásokra, épületkiürítésekre irányult, létszámapadás címén, mivel „63 osztálynyi gyermek hiányzik a fehérvári közoktatásból”.
Más kérdés, hogy világszerte, így hazánkban is, egyre több az autizmussal élő gyermek, már csak azért is, mert fejlődik a diagnosztizálás. Jelenleg minden 133. gyermeket érint ez a probléma. Hátterében a központi idegrendszer fejlődési zavara áll. Következmény: kommunikációs, szociális és gondolkodási nehézségek, érzékelési problémák. Az autizmussal élők nem vagy csak részben képesek saját gondolataikat, szándékaikat értelmezni, de a másokéinál is ez a helyzet. Mindez az érintett személy és családja életminőségét erősen lerontja. De azért speciális oktatási, fejlesztési feltételrendszer mellett nem kis fejlődést tudnak elérni a szakemberek…
Vajon tud-e ezekről a családi drámákról és a fejlesztők hősies küzdelmeiről a fehérvári önkormányzat oktatási bizottsága? E testület a közelmúltban megszavazta, hogy a Nyitott Világ Autista Tagozatot átköltöztessék a különálló Palotai úti épületből az – összességében csökkenő gyermeklétszámú – anyaintézmény központi, Szekfű Gyula utcai épületébe. Ugyanezen a napon már meg is kapták az érintett szülők a városvezetés oktatási korifeusaitól a meghívót, amely egy fórumra invitálta őket, ahol majd tájékozódhatnak a változásról: gyermekeik átköltöztetéséről. Mindez nagyfokú sietségre és kisfokú demokráciára utal… A szülők a fórumon hozzászólhattak ugyan az intézkedéshez, de az átköltözésre kijelölt, labirintusszerű és autizmussal élők számára áttekinthetetlen iskolaszárnyat csak azt követően láthatták. Ekkorra a döntés előkészítői már nem voltak velük.
Az ügy megítéléséhez érdemes felidézni: Székesfehérváron – egy hajdani polgármester, Balsay István odafigyelése révén – 1992-től működik speciális ellátás a tanköteles korú, úgynevezett autizmus spektrumzavarral élő gyermekek számára. E szakmai műhely országosan is az első fecskék közé tartozik, és egyre kiterjedtebben működik az Arany János Általános Iskola keretei között. Az iskola főként „az értelmileg és a tanulásban akadályozott” gyermekekkel foglalkozik. Az autizmussal élő tanulók egyéni fejlesztése önálló szakmai program szerint folyik, külön tagozatvezető igazgatóhelyettes irányításával. Hogy milyen színvonalon, azt érzékeltesse az európai Autism Europe szervezet elnöke, Donata Vivanti tavalyi írásos ajánlása: „A tagozat már most is a szolgáltatások széles skáláját biztosítja. A mostani autizmusspecifikus ellátás megfelel az európai normáknak, eleget tesz az Európa Tanács és Európai Bizottság fogyatékosügyi programja előírásainak. A szülők és a szakemberek közösen egy független autizmusspecifikus intézményt, tudásközpontot akarnak létrehozni, ami véleményem szerint egy kelet-európai centrummá nőheti ki magát. Az Autism Europe kéri, hogy minden szinten támogassák a tagozat munkáját, segítsék a tagintézményt jövőbeni terveinek megvalósításában.”
Erőteljesen támogatják a hazai szakmai szervezetek is, hogy – a meglévő székesfehérvári szakmai alapokon – regionális módszertani (diagnosztikai, közoktatás-ellátási, szakmai tanácsadási és szakemberképzési) központ valósuljon meg. Okot adott a reményre, hogy az erről szóló szakmai javaslatot a székesfehérvári önkormányzat közgyűlése még 2003-ban elfogadta, beépítve közoktatási intézményhálózat-fejlesztési tervébe.
Már csak ezért is hatott csapásként a szülőkre, pedagógusokra, amikor az idén kiderült: a tagozat Palotai úti épületét az önkormányzat el akarja adni egy vállalkozónak, aki a helyszínen és a már birtokába került szomszédos telken saját szolgáltatóházát szeretné kialakítani. Arról volt már szó, hogy a szülőket kész tények elé állították. Arról még nem, hogy – amint azt Braun Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) helyi csoportjának vezetője közli – a gyógypedagógusoknak még később szóltak arról, mit is akar az önkormányzat Boldizs Kálmánné (MSZP) vezette oktatási bizottsága. A tagozat szakemberei csak szóbeli tájékoztatást kaptak, írásos anyagot a tervekről, az új elhelyezés szakmai feltételrendszeréről már nem. Ezek miatt kellett megszületnie március 26-án a PDSZ-csoport írásos szakmai állásfoglalásának, amelyhez az érintett pedagógusok független építész szakvéleményét csatolták, és újabb közoktatási szakértő véleményezését is kezdeményezték a költözéssel kapcsolatban.
Kitetszik az állásfoglalásból: az új helyszínen semmiképpen nem lehetne elérni a fő fejlesztési célt, a tanulók minél nagyobb fokú önállóságát. Például mert nem teljesülne abban a leválasztott épületrész követelménye, a megfelelő helyiségek megfelelő helyen való kialakításának a kívánalma. A külön, elszórtan elhelyezkedő helyiségek nehezítik a térben rosszul tájékozódó autista gyerekek önállóságának a fejlesztését, sőt még az alapterület sem elegendő nagyságú a tanulólétszámhoz képest.
Nem árt számon tartani, hogy a nagyon súlyosan érintett gyermekek esetében a fejlesztő pedagógusnak még azt is mérlegelnie kell, mekkora ívben menjen el az adott, egyéni terv szerint fejlesztendő gyermek mellett, vagy hogy milyen legyen a hajviselete, használjon-e parfümöt. Ha bármit is rosszul mér fel, az autista gyermek szerencsétlen esetben kiharaphat egy darabot az alkarjából, vagy netán saját fejét az ablaküveghez veri. Bizonyos súlyossági fokú csoportban pedagógiai sikerélménynek számít, ha a gyermek megtanulja bekötni a cipőjét, vagy rááll, hogy ne csak pirosra színezett ételt egyen.
– Csodálatos dolog ez a tagozat, és még előbbre tartanánk a nagylányommal, ha elsőtől ide járhatott volna – mondja egy édesanya az eladásra kiszemelt Palotai úti épület előtt. Egyrészt boldog, hiszen gyermekét napközben jó kezekben tudja, így szülőként van lehetősége egy kis „regenerálódásra”, másrészt aggódik, hogy mégiscsak megvalósul az átszervezés: – Zsuzsika rövid ideig örül a változatosságnak, aztán hamar besokallhat…
Egy fiatal édesapa közli kisfiáról:
– A gyerek itt kezdett tavaly szeptemberben, azóta elkezdett beszélni, szobatiszta lett, de ha más környezetbe kerül, viszszaeshet!
A szülőket láthatóan nem nyugtatta meg, hogy a város közgyűlése április 4-én levette a napirendről az egész közoktási átszervezést. Hiszen ettől még a koncepció létezik. A szavazási arány egyébként imponáló volt, miután Cser-Palkovics Andrásékhoz (Fidesz) jelentős számban szavaztak át szocialista képviselők. (SZDSZ-esek nem.) A napirendről való levétel Szigli István szocialista támogatással indult független képviselő javaslatára történt 28 igen, 8 nem és 2 tartózkodás mellett.
Az ügy napi politikai szálai nem érdeklik Mahlerné Köfner Anikó tagozatvezető igazgatóhelyettest. Hangsúlyozza, ők semmi mást nem akarnak, mint szakmai döntést az ügyben, ami biztosíthatja az európai szintű autizmusspecifikus ellátás folytatását Székesfehérváron. Dicséri az ide vágó hazai jogszabályokat, a szaktárcák törekvéseit és az országos fogyatékosügyi programot, de érzékeli, hogy mindez a helyi gyakorlatban könnyen csorbát szenvedhet. Szerinte kár volna figyelmen kívül hagyni a város képviselőinek, hogy a II. Nemzeti fejlesztési terv nyomán olyan pályázatok várhatók, amelyek kifejezetten támogatják a rehabilitációval kapcsolatos fejlesztéseket.
Warvasovszky Tihamér szocialista polgármester nem élt a lehetőséggel, hogy kifejtse, milyen jövőt szán az autistáknak és családtagjaiknak Fehérváron. Mivel a riporter csak mérsékelten „ingerkereső”, két napnál tovább nem erőltette a nyilatkozatok létrejöttét.

Nagy István: semmi nem akadályozhatja a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést