Kemény megrovás az adóhivatalnak

Komoly figyelmeztetésben részesítette az adóhivatalt és a pénzügyi kormányzatot az Alkotmánybíróság (AB). A két hatóság főosztályai ugyanis olyan kötelező tájékoztatást, iránymutatást fűztek a Sulinet-program adókedvezményeihez, amihez nem lett volna joguk. A bírák szerint a jogértelmezésnek szánt tájékoztató emiatt alkotmányellenes és kiadásának időpontjától kezdve semmis.

Csaknem 3 éve adták ki sokak által kifogásolt tájékoztatójukat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Pénzügyminisztérium (PM) szakfőosztályai. Ebben azt közölték, hogy a Sulinet-program részeként informatikai eszközöket vásárló családok közül a nevelőszülők nem jogosultak jövedelemadó-kedvezményre. Az APEH hivatalos lapjában annak idején közzétett együttes tájékoztató címe azt tartalmazta, hogy a jogszabály ismertetéséről van szó. Az AB viszont most megállapította, hogy nem a jövedelemadó-törvény ismertetése történt meg, hanem a törvény értelmezése. Ez pedig nagy különbség. Az APEH adónemek főosztálya és a PM jövedelemadó főosztálya a saját felfogása szerint interpretálta a törvényt. Ezzel – a bírákhoz intézett beadványból kitűnően – számos családot megfosztott az adójóváírás lehetőségétől. Az alkotmánybírák megemlítették, 1992 óta a pénzügyi kormányzat, az adóhatóság és más hivatalok számos esetben adtak ki olyan kötelező jellegű jogértelmezést, amelyek valójában jogalkotásnak tekinthetők. Az alkotmányt és a jogalkotásról szóló törvényt mindez azért sérti, mert jogbizonytalanságot okoz. Jogállamban az állam, a hatóság nem lépheti túl a hatáskörét. Csak olyan normát, szabályt alkothat és csak olyan keretek között, amelyekre a jogalkotási törvényben felhatalmazást kapott.
Az AB szerint a Sulinet-ügyben 2004-ben megfogalmazott tájékoztató sem a jogszabályokkal, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szemben támasztott követelménynek nem felel meg. Hasonló iránymutatást ugyanis csak az APEH elnöke adhatott volna ki. A főosztály ismertetheti ugyan a jogszabályt, de nem értelmezheti. Az APEH értesítőben közzétett szöveg ráadásul nem tartalmazta, hogy a tájékoztatót nem kötelező alkalmazni. Az AB szerint a jogosulatlan fórum által, szabálytalan formában kiadott tájékoztató keletkezésének időpontjától kezdve eleve semmis. Emiatt azt most nem kellett megsemmisíteni. Az AB figyelmeztetett: tarthatatlan, megengedhetetlen az ilyen eljárás. A kötelező erővel felruházott informális jogértelmezések – leíratok, körlevelek, iránymutatások – sértik a jogállami normákat. Rámutattak: a megoldás alkotmánysértő jellegén nem változtat, hogy az ügyfelek megtámadhatják a bíróságon azokat az adóhivatali határozatokat, amelyeket a központ útmutatásai alapján az ő konkrét ügyükben hoztak meg. Az ügyfelek ilyenkor vagy tudomásul veszik a sérelmes döntést, vagy perlésre kényszerülnek. Mint az AB-határozatból kiderül, az adóügyekben az elévülési idő öt év. A határidőt az adóbevallás elkészítésének évétől kell számítani. Az esetleg pórul járt adózók 2009 végéig élhetnek a felülvizsgálat lehetőségével.