Kisebbségi szerb kormány alakul?

(Újvidék)
Váratlan fordulat állt be a már harmadik hónapja tartó szerbiai kormányalakítási alkudozásban. Velimir Ilics, az Új Szerbia párt elnöke, nagyberuházási miniszter bejelentette, hogy a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciója
(DSS–NS) kénytelen kisebbségi kormányt alakítani a radikálisok külső támogatásával. Szerinte erről hamarosan megállapodnak a Szerb Radikális Párttal (SRS). A kormányfő Vojiszlav Kostunica maradna, Tomiszlav Nikolics, a radikálisok vezetője (formálisan a Scheveningenben börtönben lévő Vojiszlav Seselj helyettese) pedig a parlamenti elnöki posztot foglalná el.
Kostunicáéknak (DSS–NS) mindössze 47 képviselőjük van a 250 tagú törvényhozásban, a radikálisoknak pedig 81. Tőlük függne tehát a kabinet sorsa. A kisebbségi kormány az év végéig maradna fenn, amikor is választásokat írnának ki minden szinten. Időközben a szkupstina Nikolics vezetésével elfogadná a büdzsé mellett a választásokról szóló törvénycsomagot is. A Szerb Radikális Párt közben közölte, hogy senkivel sem tárgyal a kormányalakításról, s nem fog támogatni kisebbségi kabinetet.
Ha ez a forgatókönyv valósulna meg – amitől már kezdettől fogva tart Szerbia demokratikusabb fele –, a Borisz Tadics államfő vezette Demokrata Párt és a Kostunica-féle DSS-szel koalícióban levő G17 Plusz hoppon maradna. De nem is volt már sok remény a demokratikus blokkon belüli megállapodásra. Akárhogy is van, Tadics elnöknek május 14-ig valakit meg kell bíznia a kormány megalakításával. Azt, akinek megvan a parlamenti többsége. Ha május 14. után sem lesz kijelölt miniszterelnök, új választásokat írnak ki.
A radikálisok egyébként nem először lennének hatalmon Szerbiában. Ők voltak Milosevics koalíciós partnerei, igaz, előbb azt is kívülről támogatták. Akármikor hatalmon vagy hatalom közelben voltak, Szerbia mindig háborúba keveredett (Bosznia, Koszovó). Hogy mit jelentene Szerbia számára most egy ilyen „radikális fordulat” mind nemzetközi, mind belpolitikai vonatkozásban, nem nehéz elképzelni.