Számos helyszínen egész hétvégén zöldprogramokat tartottak a fővárosban. A budai Várban környezetvédelmi játszóházat állítottak fel, ahová szombaton ellátogatott Sólyom László köztársasági elnök feleségével és négy unokájával, s mindnyájan részt vettek a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Öko-Pack és a Humusz környezetvédelmi szervezetek által rendezett színes, játékos programokon.
Ugyancsak szombaton 99 465 darab műanyag üdítőpalack-kupakból rakták ki az újrahasznosítás emblémáját, a Möbius-szalagot főiskolai és egyetemi hallgatók a Városligeti Műjégpályán. Az akciót azzal a céllal szervezte a Felsőfokon a Hallgatókért Kutató, Fejlesztő és Kommunikációs Kht. és az Öko-Pannon Kht., hogy felhívja a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a csomagolási hulladékok hasznosításának fontosságára. A szervezők jövőre világrekordra készülnek, tervük szerint tízmillió kupak felhasználásával raknának ki mozaikot. Az összegyűjtött kupakokat a jövő évi akció után újrahasznosítanák: padokat készítenének belőlük a gyűjtésben részt vett oktatási intézmények részére.
Tegnap az egészséges életmódé, a sporté és a közlekedésé volt a főszerep. A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Klub és a BKV a Városháza téren várta az érdeklődőket, ahol a közösségi közlekedésért emelt szót Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának MDF-es elnöke és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A helyszínre kerékpárral érkező képviselő szerint a kormány elhibázott politikáját mutatja, hogy fel kívánja számolni a vasúti mellékvonalakat. – A közösségi közlekedés díjának emelése, valamint a vasútvonalak bezárása, a szolgáltatások szűkítése rendkívüli mértékben ösztönzi az egyéni gépjármű-közlekedést. Ez mind több dugóhoz, fokozódó környezetszennyezéshez, egészségkárosodáshoz és balesethez vezet. Ha lenne a kormánynak fenntartható fejlődési stratégiája és ezzel összhangban lévő közlekedési stratégiája, akkor ennek éppen fordítva kellene történnie. Az árpolitikának a környezetbarát módokat kell támogatnia: elsősorban a vasutat – fogalmazott Katona, aki ugyanakkor nem valószínűsíti, hogy a vasúti szárnyvonalak felszámolása a közúti közlekedésben érdekelt gazdasági körök lobbimunkájának volna köszönhető. Lukács András hangsúlyozta: nemcsak Nyugat-Európában, hanem már Romániában is felismerték, hogy a bezárás helyett inkább fejleszteni kell a szárnyvonalakat, mert ezzel el lehet érni, hogy az emberek ne autóba üljenek, hanem a vasutat használják.
A Föld napján biciklisek és futók lepték el a fővárost. A Critical Mass (Kritikus tömeg) nevű demonstráción idén is több tízezer kerékpáros vonult fel a világ számos városához hasonlóan Budapesten is. A bringások az Újpesti rakpartról startoltak, és Buda felé kerülve a Városligetben fejezték be a 14 kilométeres városi túrát. A tavasz legnagyobb futóeseményét is tegnap rendezték meg, amelyen közel tízezren vettek részt.
Amerikából indult. A Föld napjának gondolata az Egyesült Államokból indult, ahol 1970-ben e napon Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt, a vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a fokozódó gépjárműforgalom és a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen.
Az eltelt 37 évben a mozgalom világméretűvé szélesedett: a hálózatnak több mint 180 országból mintegy ötezer szervezet a regisztrált tagja. Ilyenkor minden évben több száz millió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében.

Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását