Külföldieké a többség

A magyar tőzsdén birtokolják a legtöbb részvényt a külföldi befektetők a kontinensen – derül ki az Európai Értéktőzsdék Szövetségének felméréséből, amely szerint nálunk 78 százalékos a külföldi részvényesek aránya. A 26 országból álló listát Olaszország vezeti, ahol a nem hazai befektetők részesedése mindössze 13 százalék.

Míg Európában átlagosan 33 százalék körül mozog a külföldi befektetők kezében lévő tőzsdei részvények aránya, addig hazánkban ez az arány 78 százalékra rúg, amellyel a legutolsó helyen állunk az Európai Értéktőzsdék Szövetségének rangsorában. A Financial Times brit napilap által nemrég közölt listán hazánk a tőzsdén mozgó kisbefektetők szempontjából is a legrosszabb arányt mutatja fel: kevesebb mint négy százalékot, amely jóval elmarad az európai átlagtól, de a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott új tagországok között is a legszerényebb pozíciót jelenti.
– Az 1998-as tőzsdeválság után nagyon sok lakossági befektető elfordult a tőzsdétől, ezeket a rétegeket nem sikerült visszacsábítani – fogalmazott lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: az aránytalanság másik alapvető oka a budapesti tőzsde „borzasztóan kicsi volta”. Egy nagyobb külföldi tőkebeáramlással így a részvénypiacon szereplő papírok tulajdonosi összetételét is könnyűszerrel lehet befolyásolni – jelentette ki a vezérigazgató.
Szakértők szerint a külföldiek aránytalan térnyerése a BUX-on belül a régióban gyorsnak számító privatizáció idején kezdődött, amikor a hazai tőkeerős befektetők híján a külföldi vállalatok vásárolták fel a magánkézbe kerülő, egykori állami nagyvállalatok részvényeit. – A 90-es évek elején elkezdődött folyamat következtében az egész hazai tőkepiac szerepe másképp alakult, mint Európa többi országában – állapította meg érdeklődésünkre Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője, aki szerint bő másfél évtizede a hazai megtakarítások még olyan alacsony szinten álltak, hogy a befektetéseknél automatikusan a külhoniak kerültek előnybe. A háztartások befektetési szintje is alacsony maradt: a megtakarítások szerénysége miatt várhatóan nem fog változni ez a négy százalék alatti arány – tette hozzá az elemző.
– A hazai befektetői kultúra sem sokat fejlődött az utóbbi években – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője, aki hangsúlyozta: a magyar lakosság döntő része még mindig inkább folyószámlán tartja megspórolt pénzét, mint hogy a tőzsdei ügyletekkel kockázatot vállaljon. Török szerint itthon csak egy szűk kör tőzsdézik. Ugyanakkor fontos szerepük van az államháztartási hiány miatt kibocsátott magas kamatozású magyar államkötvényeknek is, amelyeket szintén főként külföldiek vásároltak meg – mondta az elemző. – A külföldiek térnyerése a Bokros-csomag intézedéseit követő időszakban tovább gyorsult – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor, aki felhívta a figyelmet: hazánk a világ élvonalában van a külföldiek részvénytulajdonlását illetően.