Teljes volt a zűrzavar tegnap reggel a belga fővárosban, ahová 190 országból 2500 szakember érkezett a négynapos klímakonferenciára. A kialakult helyzetet jól jellemezte, hogy fél nyolckor még úgy nézett ki, meghatározatlan időre elhalasztják az éghajlatváltozás hatásairól szóló ENSZ-jelentés közzétételét. Néhány perc múlva azonban a világ vezető klimatológusait tömörítő kormányközi szervezet, a GIEC szóvivője bejelentette: elfogadták a zárt ajtók mögött megfogalmazott jelentést.
Elsősorban az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia gördített újabb és újabb akadályt az elé, hogy a szigorúan fogalmazott, 1400 oldalas jelentéstervezet 21 oldalas összegzését az eredeti formában elfogadják. Lapunknak a konferencián részt vevő egyik kaliforniai tudós elmondta: ez volt az első eset, hogy a politika (elsősorban az amerikai) sikeresen nehezedett rá a tudósokra, és érte el egyes bekezdések felpuhítását.
*
Az elfogadott jelentés igen sötét képet fest a Föld és az emberiség jövőjéről. Kimondja, hogy a globális felmelegedés fő oka minden valószínűség szerint az üvegházi gázkibocsátás. Az éghajlati változás jelentősen csökkentheti Afrikában a termésátlagot, megolvaszthatja a Himalája gleccsereit, valamint további hőhullámokat okoz Európában és Észak-Amerikában. Kontinensünkön csökkenhet annak gyakorisága, hogy a korábban megszokott helyek alkalmasak legyenek téli sportolásra.
A jelentés egyik bekezdése eredetileg leszögezte: a hőmérséklet-emelkedés következtében „nagy kockázata” van annak, hogy a ma élő növény- és állatfajok 20-30 százaléka kihaljon. A módosított szöveg szerint ezek kihalási kockázata „valószínűleg nagyobb lesz, ha a hőmérséklet növekszik”. Szintén politikai nyomásra puhult fel a tervezet azon mondata, amely szerint a tenger szintjének emelkedése negatív hatást gyakorol a sótartalmú mocsarakra és a mangroveerdőkre. Az elfogadott dokumentumban már az áll, hogy e hatás „az előrejelzések szerint” bekövetkezhet.
A brit Neil Adger, a jelentés egyik szerzője szerint az egész éghajlatváltozás „itt és most” történik, nem pedig valamilyen jövőbeli esemény.
A jelentés az elkövetkező évekre megszabja a politika alaphangját: így azt is, hogy az ENSZ Kiotói jegyzőkönyvét 2012 után is érvényben tartsák. E jegyzőkönyv 35 gazdag országot kötelez arra, hogy csökkentse üvegházi kibocsátását. Csakhogy a megállapodás a vártnál kisebb hatékonyságú lesz, mivel 2001-ben az Egyesült Államok – a világ legnagyobb légköri szennyezője – a maga részéről felmondta a jegyzőkönyvet.
Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa ezért keményen támadta az Egyesült Államokat, s a kiotói megállapodástól magát szintén távol tartó Ausztráliát.
A kormányközi szervezet három jelentése közül tegnap a másodikat bocsátották ki. A februári első dokumentumban az állt, hogy 90 százalékig mondható biztosnak, hogy 1950 óta az emberi tevékenységben keresendő a globális felmelegedés fő oka. Szintén az akkori szövegben olvasható, hogy a Föld jelenlegi – 15 Celsius-fokos – átlaghőmérséklete 2100-ra 1990-hez képest 2-4 fokkal, legkedvezőtlenebb esetben akár 6,4 Celsius-fokkal is emelkedhet.
Az Egyesült Államok egyébként arra a „kompromisszumra” is rávette a tudósokat, hogy töröljenek egy bekezdést. Eszerint Észak-Amerikában a globális felmelegedés következtében komoly gazdasági károk keletkeznek és súlyos zavarok lépnek fel a szocioökonómiai és kulturális rendszerben.
A klímaváltozás okozta áradások, szárazság és hőhullámok világszerte több száz millió ember életét befolyásolják majd, és e hatások a szegény országokat érintik legkedvezőtlenebbül. Épp azokat az országokat, amelyek gazdasági elmaradottságuk okán a legkevésbé járultak hozzá a felmelegedéshez. Nehéz anyagi helyzetük miatt azonban legkevésbé képesek védekezni a negatív hatások ellen. A gazdag országoknak ezért számolniuk kell az ökológiai menekültek áradatával.
Minden évben további 2-7 millió embert érintenek az áradások Nyugat-Afrika, Ázsia vagy a Mississippi folyóinak torkolatában.
Lara Hansen, a Természetvédelmi Világalap éghajlati tudományos programigazgatója elmondta, hogy az ENSZ-jelentés pusztító jövőt fest a világ környezetéről és gazdaságáról. Ám valósággá válik, ha az emberiség nem állítja meg a klímaváltozást. Példaként hozzátette: „a kis szigeteken már vízhiány lépett fel, és a szigetlakók nemsokára a talajt is elveszítik lábuk alól”. Elmondta azt is, hogy „kezünkben van a klímaváltozás korlátozásának eszköze, és hogy megmentsük a világot a legrosszabb hatásoktól”, de addig kell cselekedni, amíg még lehet.
Brian Thomson, a világalap munkatársa pedig azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a természet világának az alapját veszélyeztetjük az éghajlatváltozással, aminek a megakadályozására csak kormányok képesek.
origo.hu
A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után káosz alakult ki a Tisza környékén
