Levegőben lóg a gazdák nemzeti támogatása

Drasztikusan csökkent az elmúlt három évben a hazai állatállomány, s úgy tűnik, a kormány nem tudja megállítani ezt a folyamatot – jelentette ki tegnap Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Mint mondta, az állattartók helyzetét tovább rontja, hogy uniós csatlakozási szerződésünk szerint a magyar gazdák már csak egy hétig kaphatnak támogatást tisztán nemzeti forrásból.

Egy hét múlva megszűnnek hazánkban az úgynevezett „notifikált”, vagyis a hazai büdzséből adható agrártámogatások, s ezek pótlására jelenleg még nincs elfogadott terve a szaktárcának – hívta fel a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján Jakab István, a Magosz elnöke, fideszes országgyűlési képviselő. Ezeket a tisztán nemzeti forrásból adható támogatási formákat a csatlakozás után csupán három évig tarthatják fenn a 2004-ben EU-taggá vált új tagországok – köztük hazánk is. A kormány készített ugyan egy tervet a támogatások fenntartására, s ezt a múlt héten el is küldték Brüsszelbe, ám Jakab István szerint ezt a közösség nem fogadja majd el, s így a magyar gazdák minden bizonnyal komoly öszszegektől esnek el.
A Magosz elnöke elmondta, hogy mivel az idei költségvetésben nincs elkülönítve pénz a megszűnő támogatások pótlására, úgy tűnik, a kormány leginkább időhúzásra játszik. Nem úgy a magyar mezőgazdaság legnagyobb konkurensei, hiszen Szlovákia, Lengyelország vagy éppen Csehország már rendelkezik az unió által elfogadott, a nemzeti támogatási formákat felváltó intézkedéstervvel. – Mindez annak fényében vészjósló, ha áttekintjük az állattenyésztés jelenlegi helyzetét – közölte Jakab István, kiemelve, hogy Magyarországon az elmúlt négy évben szinte minden állattenyésztési ágazatban drasztikus, 8–10 százalékos állománycsökkenés következet be. A szakember szerint 2003 decemberéhez képest tavaly év végére 34 ezerrel csökkent a szarvasmarha-állomány, 28 ezerrel az anyatehenek s kereken egymillióval a sertések száma. Noha kevésbé drasztikusan, de csökkent a baromfiállomány is.
A Magosz elnöke elmondta, hogy a magyar gazdáknak már azzal is sokat lehetne segíteni, ha legalább a régi tagországokban nyújtott lehetőségeket megkapnák. Szükségtelenek például a közösséginél keményebb magyar szabályok, s elvárható, hogy a hivatalok szolgáltató módjára álljanak az agráriumhoz. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az állatjóléti támogatások esetében a gazdákat „elfelejtette” értesíteni arról, hogy befogadta pályázatukat, viszont már megjelent náluk ellenőrizni a projekt végrehajtását.
Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője szerint nem lesz baj a támogatások megszűnése miatt, s május elsejétől hazánk is meghirdeti a nemzeti hatáskörben adható támogatásokra vonatkozó pályázatokat. A csökkenő állatállományt a szóvivő már valós problémának nevezte, s ezt orvoslandó a közösségi források 47 százalékát az állattartó telepekre kívánják fordítani.